Mikrobióta, mikrobiom: mit jelentenek ezek a fogalmak?
A szervezetünkben számos helyen élnek baktériumok, például a bőrön, az orrban, a szájban, legnagyobb mennyiségben pedig a bélrendszerben. A velünk együtt élő, igen sokféle mikroorganizmust összefoglaló néven mikrobiótának vagy mikroflórának nevezzük. A szervezetünkben található mikrobiális génállomány a mikrobiom, ami terjedelmében messze túlszárnyalja a saját, emberi génállományunkat.
A mikroflóránk védelmet nyújt a kórokozók megtelepedése ellen, őrzi a bélfal épségét és egészségét, valamint elősegíti egyes tápanyagok lebontását, felszívódását. Az utóbbi évek kutatásai azonban rávilágítottak, hogy a mikrobióta ezen túl az immunrendszernek is szerves része, valamint összeköttetésben áll az idegrendszerünkkel is.
A mikrobióta pontos összetétele minden ember esetében egyedi és az életünk során folyamatosan változik a környezeti tényezők hatására. Korunk, lakóhelyünk, étrendünk, a különböző gyógyszerek mind befolyásolhatják, milyen baktériumok kerülnek túlsúlyba a bélrendszerünkben, ez pedig meghatározhatja a mentális egészségünket is.
Mindez visszafele is igaz: az idegrendszerünk is hatással van a mikrobiótára – tartós stressz esetén megváltozik az összetétele: a kedvezőtlen baktériumok elszaporodhatnak.
shutterstock.com
A bélflóra és az agy kapcsolata
A bélflóra és az idegrendszer szoros, oda-vissza működő kommunikációban van egymással az úgynevezett bél – mikrobióta - agy tengelyen keresztül. A bélflóra képes olyan anyagokat termelni, amelyek a bélfalon keresztül az agyba jutnak és különböző idegi területeket stimulálnak (ingerelnek), de közvetlenül is kommunikál az aggyal, a vegetatív (azaz az autonóm, nem tudatosan vezérelt) idegrendszeren keresztül. Ezen kívül egyes baktériumtörzsek elszaporodása gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben és csökkentheti az agy számára fontos tápanyagok felszívódását. A mikrobióta kedvezőtlen állapota ezen a kapcsolaton keresztül a hangulatunkat is befolyásolhatja.
Hogyan hatnak az antibiotikumok a mikrobiótára?
A bélben élő baktériumtörzsek eltérő ellenálló-képességgel rendelkeznek az antibiotikumokkal szemben, így azok a mikrobióta összetételét jelentősen képesek megváltoztatni, teret engedve a kedvezőtlen hatású törzsek elszaporodásának. Ugyanakkor kutatások zajlanak azzal kapcsolatban is, hogy az antibiotikumok szelektív pusztító hatását hogyan lehetne felhasználni az idegrendszeri betegségekre jellemző bélflóra-összetétel kedvező irányú módosítására.
Hogyan támogassuk étrendünkkel a jótékony bélflórát?
A mikrobióta összetételére nagy hatással van a táplálkozásunk. Bizonyos tápanyagok (például egyes élelmi rostok) tápanyagként szolgálnak a bélbaktériumok számára is, ezeket prebiotikumoknak hívjuk. A prebiotikumok jó forrásai a zöldségek (például: csicsóka, cikória, fokhagyma, articsóka, bab, borsó), a gabonafélék (különösen a zab) és a gyümölcsök, mint a banán vagy az alma.
Másrészt az élelmiszereink közül több maga is tartalmazza a jótékony bélbaktériumokat. Ezek közül a bifidobaktériumok és a laktobacilusok kifejezetten kedvező hatásúnak mutatkoznak a stressz és a lehangoltság ellen. A probiotikumoknak is nevezett, élő, hasznos baktériumokat nagyobb mennyiségben tartalmazzák például:
- a savanyított tejkészítmények, mint a joghurt, kefir, író,
- a savanyított zöldségfélék, például a savanyú káposzta vagy a kovászos uborka,
- az olyan, az ázsiai konyhára jellemző fermentált (erjesztett) élelmiszerek, mint a szójaszósz, a tempeh, miso, kimcsi és a kombucha ital.
A probiotikumokat és a prebiotikumokat is tartalmazó élelmiszerek napi szintű, rendszeres fogyasztásával biztosíthatjuk, hogy étrendünk megfelelően támogassa a mikrobióta kedvező összetételét, ezáltal segítve a mentális egészségünk megőrzését is.
