Miért híznak meg a depressziós betegek?
A depresszió fő tünetei között szerepel a lehangoltság, a motiváció hiánya és az alvási zavarok, amelyek kéz a kézben járnak a mozgásszegény életmóddal és a nem megfelelő táplálkozási szokásokkal. Közismert jelenség az is, hogy a boldogtalan emberek gyakran evéssel igyekeznek jobb kedvre deríteni magukat. Nem meglepő, hogy ez viszonylag hamar hízáshoz vezet.
Másrészt, ma már azt is tudjuk, hogy több, a depresszió kezelésére alkalmazott gyógyszer okozhat nem kívánt súlygyarapodást és anyagcsere-problémákat is. A tartós stressz és lehangoltság pedig olyan hormonális folyamatokat aktiválhat, amelyek a zsírszövet felhalmozódásához vezetnek.
Miért nagyobb a depresszió kockázata a túlsúlyos, kövér embereknél?
Talán már te is találkoztál azzal, hogy a túlsúly és az elhízás milyen jelentős megbélyegzést hordoz magával, ami az érintett személyek társadalmi kirekesztéséhez és igen gyakran depresszív hangulat kialakulásához vezet. Azt is megfigyelték ugyanakkor, hogy a túlsúlynak és a depressziónak sejtszinten is vannak közös tulajdonságai. Mind a depresszió, mind a - metabolikus szindróma részeként is emlegetett - elhízás hátterében nagy szerepet játszik a gyulladásos folyamatok túlsúlya.
Megfigyelték azt is, hogy a hasi zsírszövet sokkal nagyobb kockázatot jelent a depressziós tünetekre, mint az egyéb típusú túlsúly. A hasi zsír ugyanis olyan anyagokat (úgynevezett gyulladásos citokineket) termel, ami nem csak a szív- és érrendszeri, de a mentális betegségek kockázatát is fokozza.
shutterstock.com
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem terelődött a leptin szerepére is, mind az elhízás, mind a pszichés betegségek tekintetében. A leptin egy, a zsírsejtek által termelt hormon, amely az étvágyat és ezen keresztül a testsúlyunkat hivatott szabályozni. Régóta sejtik a kutatók, hogy az elhízás hátterében a sejtek leptinnel szembeni rezisztenciája („érzéketlensége”), illetve annak működési zavara is állhat. Az utóbbi években egyre több bizonyítékot találtak arra is, hogy ez a hangulatunkkal is összefüggésben lehet, és a túlsúlyosoknál tapasztalt tartósan magas leptinszint a mentális problémák megjelenését is okozhatja.
A fogyás segíthet
Számos vizsgálat próbálta kideríteni, hogy a fentiek tükrében vajon eredményesen csökkentheti-e a depressziós tüneteket a pszichés betegek esetében a fogyás? A válasz minden valószínűséggel igen, hiszen a vizsgálatokban a fogyás hatására jellemzően a hangulat javulásáról, az önbecsülés növekedéséről és a tünetek enyhüléséről számoltak be a betegek. Ennek egyik fontos eleme a nagy energia-, cukor- és zsírtartalmú ételek helyett az értékes tápanyagokban (vitaminokban, ásványi anyagokban) gazdag étrendre való áttérés, másfelől pedig a rendszeres testmozgás, ami szintén enyhítheti a depressziós tüneteket.
A túlzott soványság sem kedvező
Nem csak az elhízás, de a túlzottan alacsony testsúly is kedvez az idegrendszeri betegségeknek. A klasszikus evészavarok, mint az anorexia és bulimia hátterében is súlyos pszichés problémák állnak, és a betegség tünetei között az élvonalban található a reményvesztettség, lehangoltság is. Ugyanakkor a depressziós betegek egy része éppen a tartós lehangoltság miatt veszíti el érdeklődését az ételek iránt, a nem megfelelő, energiában és tápanyagokban is hiányos étkezés pedig tovább rontja a mentális funkciókat.
Mit tehetünk a mentális egészségünk megőrzése érdekében?
Az idegrendszer optimális működéséhez elengedhetetlen a jó tápanyag-ellátottság, a mennyiségében és minőségében (összetételében) kiegyensúlyozott és egészségtudatos táplálkozás. Ennek része az egészséges testsúlyunk megőrzése is.
Amennyiben túlsúllyal rendelkezel, érdemes azt nem egy drasztikus fogyókúra, sokkal inkább életmódváltás segítségével fokozatosan leadni. Ebben a táplálkozáson kívül szerepet kell kapnia a rendszeres mozgásnak is, amely nem csak az energiaegyensúly megteremtésében segít, de a hangulatunkra is igen kedvező hatással bír.
