A telítetlen zsírsavak és az idegrendszer kapcsolata

Az idegrendszer nagy mennyiségű zsírt, zsírszerű anyagot (lipidet) tartalmaz, ezek jó részét úgynevezett többszörösen telítetlen zsírsavak, azon belül is legnagyobb mennyiségben ómega-3 zsírsavak adják. Ezek, mint az agyban lévő idegsejtek membránjának alkotói, szabályozzák az idegsejtek működését, valamint befolyásolják a gyulladásos folyamatokat is.

Az ómega-3 zsírsavak beépülése az idegrendszerbe a magzati kor végén valamint a születés utáni rövid periódusban történik, ezért megfelelő mértékű jelenlétük elengedhetetlen az agy fejlődéséhez.

Az ómega-3 zsírsavak közé tartozó alfa-linolénsavnak (ALA), eikozapentaénsavnak (EPA) és dokozahexaénsavnak (DHA) azonban nemcsak kezdetben, hanem felnőttkorban is fontos szerepe van a szellemi egészségben. Az agy funkcionális összetevőit jelentő zsírsavak befolyással vannak az érzelmi funkciókra és hangulatra is, számos kutatás hozta összefüggésbe az ómega-3 zsírsavak hiányát például a depresszió kialakulásával.

Az ómega-3 zsírsavak étrendi forrásai

Az ómega-3 zsírsavakat a szervezet nem képes előállítani. Ezért az alfa-linolénsav (ALA) egy esszenciális zsírsav, ami azt jelenti, hogy csak külső forrásból, a táplálkozás segítségével jutunk hozzá. Élelmiszereink közül a lenmag, a repce, a dió, a szója, illetve ezek olajai tartalmazzák nagyobb mennyiségben.

shutterstock.com

Az EPA és a DHA a szervezetben is képződik, méghozzá az alfa-linolénsav átalakításával, azonban ez a folyamat nem elég hatékony, ezért ezt a két hosszúláncú ómega-3 típusú zsírsavat is nagyobb részben a táplálkozással szükséges fedeznünk. Az EPA és DHA legjobb étrendi forrásai a zsírosabb húsú tengeri halak, mint a lazac vagy a makréla, de tartalmazzák a kagylók, egyéb tengeri élőlények (polipok, rákok stb.) és kisebb mennyiségben az édesvízi halak is (például busa, csuka, pisztráng).

Étrendünk zsírsav-összetétele és a depresszió

Fontos foglalkozni a hosszú szénláncú zsírsavak másik nagy csoportjával, az ómega-6 típusú zsírsavakkal is. Az ómega-6 zsírsavak krónikus gyulladásos folyamatokban, s így a depresszióban betöltött szerepét régóta vizsgálják A táplálékokkal felvett ómega-6 zsírsavak ugyanis a szervezetben képesek átalakulni a gyulladásos folyamatokat elősegítő, úgynevezett eikozanoid vegyületekké. Ezeknek a vegyületeknek a képződését, hatásuk kifejtését azonban gátolják az ómega-3 zsírsavak illetve a belőlük keletkező vegyületek, ezért az ómega-6 és az ómega-3 zsírsavak aránya kulcsszereppel bír a gyulladásos folyamatok szabályozásában. Az ideális arány 4:1 lenne, azonban a fejlett országokban ez általában nem valósul meg, mivel kevés halat és olajos magvat fogyasztunk, ezzel párhuzamosan viszont túlzásba visszük a jellemzően ómega-6 zsírsavakat tartalmazó olajok, különösen a napraforgóolaj használatát.

Az ómega-6/ómega-3 zsírsavak arányának eltolódása azonban növeli a mentális betegségek kockázatát. Ezzel szemben, a széleskörű lakossági vizsgálatok szerint, a rendszeres halfogyasztás védhet a depresszió ellen.

Összegzés

Az étrend zsírsav-összetételének fontos szerepe van idegrendszerünk egészségének megőrzésében. Ugyan az alacsony ómega-3 zsírsav-felvétel önmagában minden bizonnyal nem okoz depressziót, de kockázati tényezőt jelent annak kialakulásában. Ezzel szemben a tengeri halak lehetőség szerint heti többszöri fogyasztása (ha valaki egyáltalán nem szereti a halakat, a halolaj kapszula szedése is megoldást jelenthet), az étrend színesítése diófélékkel, olajos magvakkal, a napraforgóolaj mellett a repceolaj rendszeres használata a sütés-főzés alkalmával és salátáink lenmagolajjal történő ízesítése is segíthet megelőzni a mentális kórképek kialakulását.

Irodalom

Appleton K. M., Sallis H. M., Perry R. et al.: Omega-3 fatty acids for depression in adults. Cochrane Database of Systematic Reviews, 2015. 11: CD004692. doi: 10.1002/14651858.CD004692.pub4.

Saeed A., Humayun A., Raana T., Saeed A. M.: Depression the Hidden Iceberg: Role of Nutrition & Dietary Intake. Journal of Nursing and Health Science, 2015;4(5):26-29. doi: 10.9790/1959-04512629.

Levant B.: N-3 (Omega-3) Polyunsaturated Fatty Acids in the Pathophysiology and Treatment of Depression: Pre-clinical Evidence. CNS Neurological Disorders Drug Targets. 2013;12(4):450–459.

Müller C. P., Reichel M., Mühle C. et al.: Brain membrane lipids in major depression and anxiety disorders. Biochimica et Biophysica Acta, 2015;1851(8),1052–1065. doi:10.1016/j.bbalip.2014.12.014.

De Mel D., Suphioglu C.: Fishy Business: Effect of Omega-3 Fatty Acids on Zinc Transporters and Free Zinc Availability in Human Neuronal Cells. Nutrients, 2014;6, 3245-3258. doi:10.3390/nu6083245.

Grosso G., Galvano F., Marventano S. et al.: Omega-3 Fatty Acids and Depression: Scientific Evidence and Biological Mechanisms. Oxidative Medicine and Cellular Longevity. 2014.

Rombaldi Bernardi J., de Souza Escobar R., Ferreira C. F. et al.: Fetal and Neonatal Levels of Omega-3: Effects on Neurodevelopment, Nutrition, and Growth. The Scientific World Journal. 2012. doi:10.1100/2012/202473

Bloch M. H., Hannestad J.: Omega-3 Fatty Acids for the Treatment of Depression: Systematic Review and Meta-Analysis. Molecular Pshychiatry, 2012;17(12):1272–1282. doi:10.1038/mp.2011.100.

Hashimoto M., Maekawa M., Katakura M. et al.: Possibility of Polyunsaturated Fatty Acids for the Prevention and Treatment of Neuropsychiatric Illnesses. Journal of Pharmacological Sciences, 2014;124:294-300. doi: 10.1254/jphs.13R14CP.

van de Rest O., van Hooijdonk L. W. A., Doets E. et al.: B Vitamins and n–3 Fatty Acids for Brain Development and Function: Review of Human Studies. Annals of Nutrition & Metabolism, 2012;60:272–292. doi: 10.1159/000337945.

Nahas R., Sheikh O.: Complementary and alternative medicine for the treatment of major depressive disorder. Canadian Family Physician, 2011;57;659-663.

Varteresian T., Lavretsky H.: Natural Products and Supplements for Geriatric Depression and Cognitive Disorders: An Evaluation of the Research. Current Psychiatry Reports, 2014;16(8):456. doi:10.1007/s11920-014-0456-x.

Langa U. E., Beglingerb C., Schweinfurtha N. et al.: Nutritional Aspects of Depression. Cellular Physiology and Biochemistry, 2015;37:1029-1043. doi: 10.1159/00043022