Igen szerteágazó szerepük között a szénhidrátok részt vesznek az olyan idegrendszeri folyamatok működésében is, mint amilyen a koncentráció, a memória és a tanulás.
Cukor, az agy üzemanyaga
Táplálékunkban a szénhidrátok egyszerű cukrok és sok cukormolekulából felépülő összetett molekulák formájában vannak jelen. Az emésztés során mindezek egyszerű cukrokká (például a glükózzá) bomlanak le, és így kerülnek be a szervezet anyagcseréjébe. A glükóz (más néven szőlőcukor, vércukor) az agyunk fő energiaforrása. Az idegrendszer megfelelő működéséhez éppen ezért elengedhetetlen a folyamatos és rendszeres glükóz-ellátottság, amit elsősorban az étrendi szénhidrátokból tudunk biztosítani, azok hiányában pedig a szervezet szűkös raktáraiból vagy a fehérjék alkotásában részt vevő (glükoplasztikus) aminosavak lebontásából és átalakításából.
Hogyan hat a glikémiás index a hangulatunkra?
Közismert jelenség, hogy a stresszes vagy lehangolt időszakokban gyakran kívánjuk a nagy cukortartalmú ételeket, édességeket, különböző rágcsálnivalókat. Ezek az élelmiszerek jellemzően nagy mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak, ráadásul könnyen elérhető formában. Nagy glikémiás index-szel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy szervezetünk rövid idő alatt képes a szénhidráttartalmukat hasznosítani, és így gyors vércukorszint-emelkedést eredményeznek.
A hirtelen vércukorszint-emelkedés gyors és nagy mennyiségű inzulin kibocsátásához vezet, ami elősegíti egy aminosav, a triptofán mozgósítását az idegrendszerben, ezzel pedig hozzájárul a boldogsághormonként ismert szerotonin termelődéséhez. Ily módon a nagy glikémiás indexű ételek enyhíthetik a depresszióra jellemző tüneteket.
shutterstock.com
Fontos azonban, hogy ez a hatás csak rövid ideig tart. A kutatások szerint a nagy cukortartalmú, döntően finomított szénhidrátokat tartalmazó étrend éppen, hogy fokozza a depressziós tüneteket. Ennek egyik oka az lehet, hogy a nagy glikémiás indexű, rostokban szegény, finomított gabonákban és cukorban bővelkedő, kevés zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó, nyugati típusú étrend hiányos azon hasznos tápanyagokban, amelyek a depresszió ellen védenek (pl.: folsav és más B-vitaminok, magnézium, ómega-3 zsírsavak stb.). Másrészt, a tartósan emelkedett vércukor- és inzulinszint elősegíti az idült gyulladásos folyamatokat a szervezetben, amelyek a depresszió kockázatát is fokozzák.
A cukorbetegség és depresszió kapcsolata
A depresszió előfordulása a cukorbetegek körében 2-3-szor gyakoribb, mint az egészséges emberek körében. Közöttük is sokkal nagyobb kockázata van a depressziós tüneteknek azoknál, akiknek a glikémiás kontrollja, tehát az általános vércukor- és inzulinszintje rosszabb. Ez a megfigyelés is alátámasztja, hogy az étrendünk szénhidrát-összetétele hatással van az idegrendszeri egészség és a mentális betegségek alakulására.
Mit tehetsz a jó hangulatodért a hétköznapokban?
Mivel a glükóz elengedhetetlen az agy megfelelő működéséhez és a jó közérzethez, a szénhidrátok drasztikus étrendi korlátozása, például egy szélsőséges fogyókúra vagy egy túlzottan szénhidrátszegény/low-carb diéta levertséghez, hangulatingadozáshoz, alvászavarhoz, sőt a memória és a szellemi funkciók romlásához is vezethet.
A nagy cukortartalmú, gyorsan felszívódó szénhidrátokban bővelkedő ételek azonban csak időszakos enyhülést hozhatnak a lehangoltság ellen, túlzott fogyasztásuk hosszú távon számos negatív hatással járhat. Az összetett szénhidrátok előnyben részesítésével azonban biztosíthatod az idegrendszered számára a kiegyensúlyozott vércukorszintet és a szénhidrátok egyenletes elérhetőségét.
Étrended összeállításakor a kenyerek és péksütemények közül válaszd a teljes kiőrlésűt, fogyassz gyakrabban barna rizst, kölest, hajdinát, egyéb rostokban dús köretféleséget, és fogyassz minél több zöldséget, gyümölcsöt!
Ezzel párhuzamosan az édességeket, snackeket, a finomlisztes kenyereket és péksüteményeket legfeljebb csak alkalomszerűen fogyaszd!
