Mennyi folyadékra van szükségünk?

Az ajánlott napi folyadékfelvétel felnőttek esetében kb. 8-10 pohár (1 pohár = 2,5 dl): egy átlagos nő esetében 2 liter, míg egy átlagos férfi esetében 2,5 liter. [E1] Az egyénenként javasolt napi folyadékmennyiség mértékét azonban számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik az életkor, a testtömeg, az aktuális időjárás, az éghajlat és a fizikai aktivitás mennyisége, minősége is. Egy csecsemő testének lényegesen nagyobb mennyisége víz, mint egy idősebb embernek. Nyáron többet javasolt innunk, mint télen, bár egy kimerítő téli hógolyózás, szánkózás vagy éppen a lakás fűtésének szárító hatása éppenséggel növeli a szükségletet. Ezen tényezők mellett még számos egyéb tényező meghatározhatja, mennyit javasolt innunk, ezekről olvashatsz a továbbiakban.

A szomjúságérzet, a szájszárazság, a bőr kiszáradása, a vizelet mennyiségének csökkenése, színének sötétebbre válása már késői jelei a szervezet kiszáradásának, így ne várd meg a megjelenésüket! A folyadék legtökéletesebb forrása a víz, szénsavmentes ásványvíz, illetve a cukrozatlan, koffeinmentes tea. Folyadékot a nagy víztartalmú zöldségekkel és gyümölcsökkel, valamint levesek, mártások, turmixitalok formájában is fogyaszthatsz, nemcsak a megszokott italok (víz, ásványvíz, gyümölcs-, zöldséglevek) révén.

Speciális állapotok

Idősebb korban, annak ellenére, hogy a napi energiaszükséglet csökken, az egységnyi energia-felvételre jutó folyadékszükséglet mégis nő, mivel a vesék koncentráló képessége az életkor előrehaladtával csökken. Ebben az életszakaszban a szomjúságérzet csökkenése miatt kiemelten fontos odafigyelni a napi rendszeres folyadékfogyasztásra. Az idős emberek könnyen elfelejthetnek inni (ahogyan a játékban és a világ felfedezésébe belefeledkező gyerekek is), ezért jó megoldás lehet, ha ők vagy családtagjaik előre odakészítik egy kancsóban vagy időről időre cserélt pohárban, bögrében az innivalót.

Nők esetében a várandósság alatt nő meg a napi folyadékszükséglet, kb. 3 dl-rel naponta. Ez a mennyiség biztosítja a megnövekedett vérmennyiség, a magzatvíz, a méhlepény és a magzat növekedéséhez szükséges folyadéktöbbletet. Ugyanígy a szoptatás során is különösen hangsúlyos az ivás (természetes az alkoholmentes folyadékoké) szerepe. Az anyatej elválasztásához és pótlásához a szoptató nők számára naponta kb. 7 dl-rel több folyadék szükséges (ideális esetben már akár a szoptatás alatt vagy közvetlenül utána).

Egyes betegségek esetén számottevően változhat a naponta javasolt, illetve megengedhető folyadékmennyiség. A leggyakoribb ilyen állapot a vesebetegség. Károsodott veseműködés, vesekőképződés esetén általában a folyadékfogyasztás növelése (forszírozása) lehet indokolt, ellenben krónikus vesebetegek, különösen azok, akik dialízisre szorulnak, nem ihatnak annyit, amennyit megkívánnak, mivel a veséik nem tudják kiválasztani az elfogyasztott mennyiséget, ilyenkor a kezelőorvos előírását kell követni a naponta megiható mennyiségre vonatkozóan.

A folyadékok hiányos vagy túlzott fogyasztása és kapcsolata egészségünkkel

A túlzott folyadékfogyasztás (hiperhidráció)

Minden jóból megárt a sok. Így van ez a folyadékokkal is. Akár vízből is ihatunk olyan nagy mennyiséget, ami problémákat okozhat. Ezt az állapotot hívjuk hiperhidrációnak vagy vízmérgezésnek. Ez egy igen ritka állapot, de súlyos következményekkel járhat. Akkor fordulhat elő, ha például hirtelen nagy mennyiségű vizet, sómentes folyadékot fogyasztunk, és ez a szervezet nátriumháztartásának felborulásához vezet. Gyakori lehet sportolás utáni folyadékvesztés vízzel való pótlásánál, de okozhatják olyan betegségek is, amelyek akadályozzák a szervezet vízkiválasztását (pl. vesebetegségek, szívelégtelenség).

Egy gyomorrontás, ételmérgezés vagy kiszáradással járó betegség esetén a túlzott hányás, hasmenés, izzadás miatt szükséges a folyadékpótlás mellett az elvesztett elektrolitok, így a nátrium pótlása is. Ennek hiányában a szervezetbe jutott vízmennyiség mintegy felhígítja a vért (csökkenti az ozmolaritását és a benne keringő ionok – elektrolitok – koncentrációját). Ennek következtében a sejtek egyre több folyadékot próbálnak felvenni a nátriumszintjük biztosítása érdekében, megduzzadnak, ami különösen akkor veszélyes, ha az agyban történik, hisz a koponyacsont miatt nem képes tágulni, így életveszélyes állapotot, agyi vizenyőt okozhat. A vesék nem tudják kellő gyorsasággal kiválasztani a felesleget a vizeletürítés révén (ez felnőtteknél legfeljebb 1 liter óránként).

A folyadékvesztés (dehidráció)

A szervezet folyadékháztartásának körülbelül 1%-nyi veszteségét még következmények nélkül képes a testünk 24 órán belül kiegyenlíteni. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges vagy a folyadékveszteség fokozódik (erőteljes izzadás, hányás, hasmenés révén), jelentős mértékben csökkenhet a szellemi és a fizikai teljesítőképesség (például csökken a koncentráló képesség, lassul a gondolkodás, nő a fáradtságérzet), zavart szenvedhet a szervezet hőszabályozó rendszere és a szívműködést is befolyásolhatja (ez akár a pulzus kitapintásakor is érezhető, mivel a csökkent vérmennyiség következtében lassabb és gyengébb a szívverés). 10%-os vagy nagyobb folyadékveszteség már halálos kimenetelű lehet.

Extrém körülmények esetén, például hőség, túlzásba vitt fizikai terhelés (például tűző napon végzett megerőltető sportolás vagy éppen kerti munka) akár 8 liternyi folyadékveszteséggel is járhat. Ebben az esetben a veszteséget (nemcsak a vizet, de az ásványi anyagokat is) mindenképpen pótolni kell, de ezt csak fokozatosan szabad megtenni, elkerülendő a fent említett hiperhidráció bekövetkeztét. Az úgynevezett izotóniás italok vagy a gyógyszertárban kapható orális rehidráló folyadék ideális összetételben tartalmazza az oldott ásványi anyagokat (elektrolitokat), így ezek is alkalmasak lehetnek a folyadékpótlása. Otthoni körülmények között a zöldségfőzetek (burgonya, sárgarépa főzőleve), az enyhén sózott, cukrozott tea, a fele-fele arányban vízzel hígított 100%-os vagy friss gyümölcs-, zöldséglevek, illetve a nem túl nagy ásványianyag-tartalmú (kb. 500 mg/liter), szénsavmentes ásványvizek lehetnek a segítségünkre.

A csökkent folyadékfogyasztás és kiszáradás lehetséges mellékhatásai

Az elégtelen mennyiségű folyadék fogyasztása, ami akár kiszáradáshoz (dehidrációhoz) is vezethet, hosszú távon számos kóros állapot kialakulásához járulhat hozzá. Csökkent folyadékfogyasztás állhat a szinte népbetegségnek tekinthető székrekedés hátterében is, amely a folyadékháztartás rendezése esetén (rendszeres és egyenletes, kielégítő mennyiségű vagy kezdetben akár kissé megnövelt folyadékfogyasztással) az esetek nagy részében meg is szüntethető, kezelhető és megelőzhető az újabb kiújulása (természetesen megfelelő rostfogyasztás és testmozgás mellett). Az elégtelen folyadékfogyasztással összefüggésbe hozható kóros állapot lehet a vesekő képződése, a magas vérnyomásbetegség, egyes szív-érrendszeri betegségek, valamint a húgyúti fertőzések gyakoribbá válása, illetve a várandós nők esetében a kevés magzatvíz okozta problémák, a szüléskor az elhúzódó vajúdás.

Amennyiben nem iszunk elég folyadékot, csökken a nyáltermelés, ezáltal a fogainkat és szájnyálkahártyánkat is óvó nyál mennyisége, amely fogászati problémákhoz (például fogszuvasodáshoz) is vezethet. Nem beszélve arról, hogy kellemetlen szájszagot is okozhat az ivás rendszeres elmaradása.

A cukrozott üdítőitalok gyakori fogyasztása (a bennük található finomított cukor révén) az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség nagyobb kockázatával társul.

Irodalom

Scientific Opinion on Dietary Reference Values for Water: EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition, and Allergies (NDA), European Food Safety Authority (EFSA), Parma, EFSA Journal, 2010;8(3):1459.

Manz, F.: Hydration and disease. J Am Coll Nutr., 2007;26(5Suppl):535S-541S.

Varga Zs., Horváthné Mosonyi M.a: Élelmiszerismeret és –technológia II., Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Budapest, 2004.

Kis, B., Szász, Á., Pál, Z. et al.: Ásványvíz meghatározások erdővidéki források tükrében. Alkoholmentes italok, 2007;8(3):40-45.