Az alkoholfogyasztás több mint 200 betegség kiváltó tényezője, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az alkohol évente 3,3 millió halálesetért felelős. Ez az összes halálozás 5,9%-a a világon.
A rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás összefüggésbe hozható bizonyos májbetegségekkel, idegrendszeri, agyi kórképekkel, gyomorpanaszokkal, és néhány daganatos betegség kialakulásával.
Ugyanakkor egyre több vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás kedvező hatással is lehet a szív- és érrendszerre, csökkentheti a szívinfarktus, az agyvérzés, a veseműködési zavar kockázatát, valamint a kognitív funkciók romlását is.
Mit jelent a mérsékelt alkoholfogyasztás?
A WHO szerint a napi mérsékelt alkoholmennyiség felső határa (amennyi alkalmanként még nem okoz problémát az egészséges felnőtteknek) nőknél 2 pohár, férfiaknál 3 pohár bornak megfelelő mennyiségű alkohol. (1 pohár/1 dl bor = 10 g alkohollal számolva). Emellett javasolt alkoholmentes napokat is tartani, s az, aki nem iszik alkoholt, az tartsa magát ehhez, ne szokjon rá!
10 g alkoholt tartalmazó italmennyiségek
| Ital fajtája | Mennyiség |
| Whisky | 2,5cl |
| Sör | 25cl |
| Cider | 25cl |
| Pezsgő | 10cl |
eufic.org
Kognitív funkciók és az alkohol - pro és kontra
Idősek esetében a már viszonylag nagyobb mennyiségű, huzamosabb időn át tartó alkoholfogyasztás is megnöveli az esélyét a demencia jellegű tünetek megjelenésének, ilyen például a rövidtávú memória elvesztése, sőt, becslések szerint az összes demencia 10%-áért az alkohol tehető felelőssé.
Egy 3 éves, utánkövetéses német vizsgálat során fordított arányosságot találtak a mérsékelt alkoholfogyasztás és a demencia kialakulásának kockázata között 75 éves, vagy idősebb emberek esetén. Kisebb volt a valószínűsége az elbutulás megjelenésének a keveset ivók esetén, mint a teljesen absztinenseknél (absztinens az, aki egyáltalán nem iszik alkoholt).
Azonban a kutatók szerint, bár van kapcsolat, nem biztos, hogy ok-okozati, lehet, hogy az egyes résztvevők egészségesebb életmódja (étrend, fizikai aktivitás, mentális tréning) magyarázza a kedvező eredményt.
shutterstock.com
Egy New Yorki-i kutatás során az alkohol és az agy szerkezetének (teljes agy- és a fehérállomány térfogatának) a kapcsolatát vizsgálták MRI segítségével. A mérsékelt mennyiségű alkoholt, pontosabban vörösbort fogyasztók agyának össztérfogata nagyobb volt, mint az alkoholt egyáltalán nem fogyasztóké, azaz kedvező hatással lehet a kismértékű alkoholfogyasztás az agy öregedésére. Ugyanezt a kapcsolatot sör, vagy likőrök esetén nem sikerült kimutatni, tehát nem, vagy nem csak az alkohol hatásáról van szó.
Egy 2613 fős, 5 éves utánkövetéses kutatás során szintén a vörösborfogyasztás során mutatkozott kedvező hatás a kognitív funkciók romlását tekintve, különös tekintettel a memóriára és az alkalmazkodó képességre. Ez esetben is valószínűsítik, hogy a vörösbor egyéb összetevői a felelősek a pozitív hatásokért, és nem az alkoholtartalom.
A kutatók feltételezik, hogy a csekély-mérsékelt borfogyasztás és a kedvező kognitív hatások egyik fő oka a vörösborban található rezveratrol nevű, antioxidáns hatású polifenol, ami többek között fokozza a béta-amyloid nevű fehérje kiürülését (az Alzheimer-kór egyik fő oka ennek a fehérjének a felszaporodása az agyban).
A szív- és érrendszeri betegségek szempontjából szintén védő hatást feltételeznek a vörösborfogyasztás esetében: csekély, illetve mérsékelt fogyasztás esetén csökkenhet a kockázata a magas vérnyomás, a szívkoszorúér-betegség, az agyvérzés és a szívinfarktus kialakulásának.
Zárszó
Bár a fenti eredmények kecsegtetők lehetnek, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezek kivétel nélkül a mérsékelt, vagy csekély, jó minőségű alkoholos italok fogyasztása kapcsán születtek (jellemzően 1-2 pohár [dl]/nap vörösborral számolva). Indokolatlan lenne tehát az alkoholt megelőző vagy terápiás céllal fogyasztani.
A rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztástól továbbra is tartózkodni kell, mert abban az esetben már az alkohol romboló hatásai érvényesülnek.
