A gyulladásos bélbetegségek egy gyűjtőnév, angolul Inflammatory Bowel Disease, melyből az IBD rövidítés is származik. Ebbe a betegségcsoportba tartozik a colitis ulcerosa, vagyis a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn betegség is. A hazai lakosság körében napjainkban sajnos egyre súlyosabb tünetekkel és egyre korábbi életszakaszokban jelentkeznek a gyulladásos bélbetegségek. Kizárólag a tünetek alapján nem lehet jól elkülöníteni őket egymástól, hiszen hasi diszkomfort érzet, hasi görcs, puffadás, hasmenés bármelyik fent említett betegséghez társulhat. A diagnózis felállítása éppen ezért nagyon fontos, célszerű ennek érdekében gasztroenterológus szakorvoshoz fordulni.
Kiváltó okuk pontos háttere a mai napig is ismeretlen, de az bizonyos, hogy számos tényező hozzájárulhat: genetikai hajlam, csecsemő/gyermekkori allergiák, vírusfertőzések, sűrű antibiotikum kezelés és ennek következtében felboruló bélflóra, valamint helytelen táplálkozási (pl.: elégtelen rostbevitel) és életmódbeli szokások (pl.: dohányzás, stressz).
Terápiájuk során cél a panaszok enyhítése és a tünetmentes periódusok (ún. remissziós szakaszok) időtartamának meghosszabbítása, ezáltal pedig a betegek életminőségének javítása. Bár az esetek többségben a gyógyszeres kezelés elkerülhetetlen, helyes táplálkozási szokásokkal és az életmódbeli tényezők helyes irányban történő alakításával rengeteget tehetünk. Legelőször az ausztrál Monash Egyetem vette fel az úgynevezett alacsony FODMAP étrend alkalmazásának lehetőségét.
Mi is az a FODMAP diéta?
A FODMAP mozaikszó jelentése: Fermentábilis, vagyis erjedő Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliszacharidok. Ezek a szénhidrátok, illetve bizonyos cukrok a vékonybélben nem, vagy csak rosszul szívódnak fel, melynek következtében lejutva a vastagbélbe erjedésnek indulnak. A vastagbélben élő baktériumok ugyanis képesek ezek lebontására, ami fokozott bélgáz termelődésével jár, így emiatt bizonyos esetekben panaszokat okoznak az arra érzékenyek számára. A diéta lényege, hogy a magas FODMAP tartalmú ételek helyett az alacsony FODMAP tartalmúakat válasszuk. Ezen kívül fontos az adott étel mennyiségét is figyelembe venni.
Magas FODMAP tartalmú ételek a teljesség igénye nélkül:
- Tej és tejtermékek (pl.: joghurt, kefir, túró), friss és lágy sajtok
- Gluténtartalmú gabonák (pl.: búzafélék, árpa, rozs) és a belőlük készült termékek
- Zöldségek közül: hagymafélék, csicsóka, káposztafélék, spárga, kelbimbó, articsóka
- Hüvelyesek: bab-, borsó és lencsefélék
- Olajos magvak: mandula, kesudió, törökmogyoró, pisztácia
- Nagy cukortartalmú gyümölcsök és gyümölcskészítmények (pl.: lekvárok, aszalt gyümölcsök, gyümölcslevek/szörpök)
- Édesítők: méz, agavészirup, datolyaszirup, glükóz-fruktóz szirup, cukoralkoholok (pl.: xilit, eritrit)
- Alkoholos italok, üdítők, energia italok
Alacsony FODMAP tartalmú ételek a teljesség igénye nélkül:
- Színhúsok és belsőségek
- Halak és tenger gyümölcsei
- Tojás
- Zsiradékok pl.: vaj, kacsa-, libazsír, olívaolaj (hidegen), kókuszzsír
- Gluténmentes gabonafélék pl.: rizs, köles
- Álgabonák: pl. quinoa
- Zöldségek közül pl.: salátafélék, zöld levelesek, sárgarépa, burgonya, cukkini, vajtök
- Gyümölcsök közül: banán, áfonya, eper, málna, narancs, mandarin, kivi
A szigorú alacsony FODMAP tartalmú étrendet általában néhány hétig szükséges tartani, utána azonban, ahogy az emésztési panaszok rendeződtek gondoskodni kell a FODMAP-ok fokozatos visszavezetéséről. Az étrend összeállításában mindig érdemes dietetikus szakember segítségét kérni!
Források:
Krans B.: How the FODMAP diet can helppeople with inflammatory bowel disease. Healthline, 2019.