Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) 2015 májusban jelentette meg a legújabb, mintegy 120 oldalas átfogó tanulmányát a koffeinfogyasztás biztonságosságáról. Ez alapján a napi 400 mg koffein fogyasztása nem jelent egészségi kockázatot. Ez alól kivételt csupán a várandós nők jelentenek: részükre továbbra is 200 mg-ban állapították meg a napi biztonságos koffeinmennyiség felső határát.
Ez a mennyiség bőven lefedi az európai uniós átlagfogyasztást:
Nagyon idős (75 évesek és idősebbek): 22-417 mgIdős (65-75 éves): 23-362 mgFelnőtt (18-65 éves): 37-319 mgFiatal felnőtt (10-18 éves): 0,4-1,4 mg/kgGyermek (3-10 éves): 0,2-2,0 mg/kgKisgyermek (12-16 éves): 0-2,1 mg/kg
Te is meg tudod becsülni a saját napi koffeinfogyasztásodat az alábbi táblázat segítségével:
A leggyakoribb koffeinforrások
|
Instant kávé |
75 mg/190 ml |
|
Egy csésze főzött kávé |
85 mg/190 ml |
|
Egy csésze forrázott tea |
50 mg/190 ml |
|
Egy pohár energiaital (hozzáadott koffeinnel vagy guaranával) |
28-87 mg/250 ml |
|
Kólák (diétás vagy normál) |
8-53 mg/250 ml |
| Csokoládé |
5,5-35,5 mg/50 g szelet |
www.eufic.org
A kávé- és teafogyasztás hatása a keringésre
A kávé, tea, kakaó élettani szempontból komplex rendszernek számítanak, akár többezer aktív összetevővel, mi most ebben a cikkben kiemelten a koffeinnel foglalkozunk.
Az EFSA állásfoglalása szerint bár a koffein rövidtávon emeli a vérnyomást, a rendszeres, hosszútávú (mérsékelt) koffeinfogyasztás nem mutat összefüggést a magasvérnyomás betegséggel, az agyvérzéssel, a szívelégtelenséggel, a szívkoszorúér-betegséggel – bár ez utóbbinál az adatok nem teljesen egyértelműek.
A feketetea fogyasztása és a vérnyomás kapcsolatát vizsgálva meglepő eredményre jutott egy kutatás: mintegy 10%-kal csökkent az éjszakai vérnyomás (az első [szisztolés] és a második [diasztolés] érték is) már az első naptól, és ez a hatás megmaradt a vizsgálat féléves időtartama alatt, de a nappal mért vérnyomásnál ez a különbség nem volt szignifikáns (jelentős mértékű). A nem várt hatásért valószínűleg nem a koffein, hanem a tea egyéb összetevői voltak a felelősek, ugyanakkor további kutatások szükségesek, hogy kiderüljön, pontosan mely összetevő(k) okozzák a jelenséget.
Egy 140 220 fő részvételével zajló vizsgálat fordított arányosságot talált a mérsékelt kávéfogyasztás és a szívinfarktus kockázata között: azaz kisebb a kockázata annak, aki napi 4 adag kávét iszik, mint aki egyet sem. Hasonlóan váratlan eredményre jutott egy másik kutatás is: nők esetében a kevés kávéfogyasztás vagy éppen a „nem kávézás” jelenthet megnövekedett kockázatot az agyvérzés (sztrók) szempontjából.
A kakaófogyasztás hatással lehet az időkori szellemi hanyatlásra?
Egy kutatás során, 90, enyhe memóriazavarral élő idős ember naponta ivott különböző flavonoltartalmú kakaót, 8 héten keresztül. Az eredmények alapján 8 hét alatt javulást tapasztaltak a vérnyomás és az inzulinérzékenység tekintetében, valamint - feltételezhetően ezzel összefüggésben – javultak a kognitív képességek, például a munkamemória, a rövid- és hosszútávú memória. Ezek alapján valószínűsítik, hogy a flavonoidtartalmú élelmiszereknek kedvező hatása lehet a szellemi kapacitásra.
shutterstock.com
A kávéfogyasztás, mint az Alzheimer-kór lehetséges ellenszere?
Az Alzheimer Társaság 2015. évi nemzetközi konferenciáján elhangzott kutatás szerint, amelyben a vizsgált személyek átlagéletkora 73,7 év volt, a nagyobb koffeinfelvétel összefüggést mutatott mind a jobb memória, mind pedig a cselekvési működések között. A koffeinfogyasztás és a memória kapcsán ugyanazt a kapcsolatot találták, legyen szó alacsony, mérsékelt, vagy nagy mennyiségű kávéfogyasztásról.
Több alkalommal valószínűsítették, hogy a koffeinfelvétel a középkorúaknál, valamint az enyhe kognitív károsodásban (például a korral járó memóriazavarokban) szenvedők esetében kedvező hatással lehet a későbbi demencia kialakulásának vagy állapotromlásának a kockázatára. Két éves utánkövetéses vizsgálat során azoknak, akiknek nem romlott a kognitív teljesítménye, átlagosan kétszeres mennyiségű volt a koffeinszint a vérében, azokhoz képest, akiknek tovább romlott a demenciája.
Számos alkalommal kutatták a koffein és a kognitív funkciók közötti lehetséges kapcsolatokat, és elmondható, hogy több alkalommal pozitív eredmények születtek. Azonban ezek a kutatások általában kis létszámú, speciális csoportokat vizsgáltak, ezért egyelőre nem lehet az eredményekből határozott állásfoglalást megfogalmazni, de irányt mutathatnak a későbbi, átfogóbb vizsgálatok számára.
A számos pozitívum mellett megemlítendő, hogy az esti koffeinfogyasztás, különösen idős embereknél okozhat nyugtalanságot, alvászavart is. Többek közt ezért sem ajánlott a nagymértékű koffeinfelvétel.
