Szerző: Moharos Melinda | Lektor: Dr. Biró Lajos

Hogyan hatnak a vitaminok a szellemi fittségre?

Számos kutatás vizsgálja a táplálkozási tényezők és a kognitív képességek közötti kapcsolatot, a legtöbbször vegyes eredményekkel. Most megismerheted a legfontosabb összefüggéseket.

A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára, azonban ezek előállítására a szervezet – a D-vitamin kivételével – nem képes, ezért külső forrásból (élelmiszerek, étrend-kiegészítők), tápanyagként jut hozzá. A vegyes táplálkozás általában fedezi a szervezet vitaminszükségletét, de előfordulhatnak olyan állapotok, amikor a megnövekedett igény, vagy a tápanyaghiányos étrend miatt kiegészítés válhat szükségessé (például betegség, várandósság, versenysport – bár utóbbi esetben közel sincs mindig egyetértés még a szakemberek között sem).

B-vitaminok

A homocisztein egy kéntartalmú aminosav, amelynek a szerepe az érelmeszesedés kialakulásában egyértelműnek tűnik: fokozza az oxidatív stresszt és jelentősen rontja az érfal belső felületének (endothel) funkcióját, valamint közvetve fokozza a vérrögképződést.

A B6-, B12-vitaminok és a folsav részt vesznek a homociszteinszint szabályozásában (csökkentik a szintjét a vérben). Az emelkedett homociszteinszintet az érelmeszesedésen kívül az Alzheimer-kór kialakulásának egyik kockázati tényezőjének tekintik.

Egy vizsgálat során 70 évesnél idősebb embereket - akik enyhe kognitív zavarban szenvedtek - követtek 2 éven keresztül. A részt vevők B-vitaminokat (B12, B6) kaptak kiegészítésként és folsavat, majd vizsgálták a kognitív funkciókat, a homociszteinszintet és az agy atrófiáját (zsugorodását). Az eredmény szerint az ő esetükben a kognitív hanyatlás csökkenthető lehet a B-vitaminok adásával. Azonban a csoport nagyon kis létszámú volt (168), és meglehetősen specifikus. Hasonló vizsgálatban a B-vitaminoknak szintén kedvező hatása volt az emelkedett homociszteinszint mellett a különféle megismerési és memóriafunkciókban.

Ugyanakkor olyan vizsgálati eredmény is született, ahol a vér B-vitamin szintjétől függetlenül volt összefüggés a homociszteinszint és a rosszabb kognitív státusz között.

shutterstock.com

D-vitamin

Egy több, mint 1 600 fős amerikai vizsgálat erős kapcsolatot talált a demencia kockázata és a résztvevő idősek (65 év felettiek) D-vitamin-szintje között: a mérsékelten D-vitamin-hiányosokban 69%-kal volt valószínűbb az Alzheimer-kór kialakulása, míg akiknél súlyos vitaminhiányt találtak, azoknál 122%-kal. A D-vitamin hiánya és a demenciák kialakulásának fokozott kockázata közötti kapcsolatot más kutatás is megerősítette.

A középkorúak esetében is találtak pozitív összefüggést a rövid távú memória és az ún. munkamemória (a tanulás és a megszerzett ismeretek felhasználása) között, azonban érdekes módon, ha figyelembe vették az iskolázottságot, mint jellemzőt, csak az alacsony végzettségűek esetében mutatkozott egyértelmű kapcsolat.

E-vitamin

Egy vizsgálat keretében 5 395 fő, 55 éves vagy idősebb embert követtek több mint 9 éven keresztül; számtalan egyéb tényező mellett kiszámították az étrendjük vitamintartalmát is. A nagyobb E-vitamin-tartalmú ételek fogyasztása csökkentheti hosszútávon a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. A legnagyobb E-vitamin-felvétellel bíró csoportnak a legkisebbhez képest mintegy 25%-kal volt kisebb kockázata az elbutulás kialakulására.

Egy másik vizsgálat során az E-vitamin adása enyhe és mérsékelt Alzheimer-kórban szenvedők esetén lassította a kognitív hanyatlást (a placebóval összehasonlítva).

Bár számtalan vizsgálat született a témában, egyelőre egyértelmű, tudományos ajánláshoz elegendő meggyőző eredmény még nem született, túl sok a bizonytalansági tényező, például a B-vitamin csoport esetében. Azonban biztosan helyesen járunk el, ha vitaminszükségletünk fedezésére gyakran és változatos formában fogyasztunk színes zöldség- és gyümölcsféléket, naponta teljes értékű gabonákból készült élelmiszereket, ételeket, valamint mérsékelt mennyiségben a jó minőségű állati eredetű termékek (sovány húsok, tej és tejtermékek, tojás) sem hiányoznak az étrendünkből.

Irodalom

Barnes J. B. et al.: Consideration of nutrient levels in studies of cognitive decline. Nutrition Reviews, 2014;72(11):709-719.

Smith A. D. et al.: Homocysteine-lowering by B vitamins slows the rate of accelerated brain atrophy in mild cognitive impairment: a randomized controlled trial. PLoS One, 2010;5(9):e12244.

de Jager C. A. et al.: Cognitive and clinical outcomes of homocysteine-lowering B-vitamin treatment in mild cognitive impairment: a randomized controlled trial. Int J Geriatr Psychiatry, 2012;27(6):592-600.

Douaud G., Refsum H., de Jager C. A. et al.: Preventing Alzheimer`s disease-related gray matter atrophy by B-vitamin treatment. Proc Natl Acad Sci USA, 2013;110(23):9523-9528.

Morris M. S.: The role of B vitamins in preventing and treating cognitive impairment and decline. Adv Nutr, 2012;3(6):801-812.

Bonetti F., Brombo G., Magon S., Zuliani G.: Cognitive Status According to Homocysteine and B-Group Vitamins in Elderly Adults. J Am Geriatr Soc, 2015 Jun;63(6):1158-1163.

Miller J. W., Harvey D. J., Beckett L. A. et al.: Vitamin D Status and Rates of Cognitive Decline in a Multiethnic Cohort of Older Adults. JAMA Neurol, 2015;72(11):1295-1303.

Karen E. et al.: Midlife plasma vitamin D concentrations and performance in different cognitive domains assessed 13 years later. British Journal of Nutrition, 2015;113(10):1628-1637.

Littlejohns T. J. et al.: Vitamin D and the risk of dementia and Alzheimer disease. Neurology, 2014;83(10):920-928.

Dysken M. D. et al.: Effect of Vitamin E and Memantine on Functional Decline in Alzheimer Disease. The TEAM-AD VA Cooperative Randomized Trial, JAMA, 2014;311(1):33-44.

Devore E. E. et al.: Dietary Antioxidants and Long-term Risk of Dementia. Arch Neurol, 2010;67(7):819-825.

Selhub J., Troen A., Rosenberg I. H.: B vitamins and the aging brain. Nutrition Reviews, 2010;68(2):S112–S118.

KAPCSOLÓDÓ cikkek

A polifenolok egészségre gyakorolt hatásai A polifenolok egészségre gyakorolt hatásai
A különböző növényekben több mint nyolcezerféle polifenolt ismerünk. Szinte minden növényi eredetű élelmiszerben jelen vannak, mennyiségük és szerkezeti felépítésük igen változatos. Megmutatjuk ezeknek a rejtélyes hangzású vegyületeknek a főbb jellemzőit, hatásait, legfőbb forrásaikat.
Schmidt Judit
A zsírban oldódó vitaminok szerepe a táplálkozásban A zsírban oldódó vitaminok szerepe a táplálkozásban
A zsírban oldódó vitaminok a szervezetben hosszabb ideig raktározódnak, kiürítésükre jóval lassabban kerül sor, mint a vízben oldódó vitaminoknak, amelyekből csak igen kevés vagy semmi nem raktározódik, ezért a táplálékkal szinte naponta fel kell venni őket.
Schmidt Judit
A vízben oldódó vitaminok szerepe a táplálkozásban A vízben oldódó vitaminok szerepe a táplálkozásban
A vitaminok energiát nem szolgáltató, de a szervezet anyag- és energiaforgalmának lebonyolításához kis mennyiségben elengedhetetlen tápanyagok. A sokféle vitamin közül szinte valamennyi táplálékunk tartalmaz többet-kevesebbet.
Schmidt Judit
A gyümölcsök szerepe és beépítése az egészséges étrendbe A gyümölcsök szerepe és beépítése az egészséges étrendbe
A gyümölcsök előnye nagy tápértékükön, ezáltal a betegségek megelőzésében betöltött szerepükön túl, hogy édes ízük révén tökéletes alternatívaként szolgálnak a sok hozzáadott cukrot tartalmazó édességek helyett. Természetesen a gyümölcsök esetében is igaz, hogy friss, idényjellegű fajtáik szolgálják leginkább egészségünket.
Kiss-Tóth Bernadett