A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára, azonban ezek előállítására a szervezet – a D-vitamin kivételével – nem képes, ezért külső forrásból (élelmiszerek, étrend-kiegészítők), tápanyagként jut hozzá. A vegyes táplálkozás általában fedezi a szervezet vitaminszükségletét, de előfordulhatnak olyan állapotok, amikor a megnövekedett igény, vagy a tápanyaghiányos étrend miatt kiegészítés válhat szükségessé (például betegség, várandósság, versenysport – bár utóbbi esetben közel sincs mindig egyetértés még a szakemberek között sem).
B-vitaminok
A homocisztein egy kéntartalmú aminosav, amelynek a szerepe az érelmeszesedés kialakulásában egyértelműnek tűnik: fokozza az oxidatív stresszt és jelentősen rontja az érfal belső felületének (endothel) funkcióját, valamint közvetve fokozza a vérrögképződést.
A B6-, B12-vitaminok és a folsav részt vesznek a homociszteinszint szabályozásában (csökkentik a szintjét a vérben). Az emelkedett homociszteinszintet az érelmeszesedésen kívül az Alzheimer-kór kialakulásának egyik kockázati tényezőjének tekintik.
Egy vizsgálat során 70 évesnél idősebb embereket - akik enyhe kognitív zavarban szenvedtek - követtek 2 éven keresztül. A részt vevők B-vitaminokat (B12, B6) kaptak kiegészítésként és folsavat, majd vizsgálták a kognitív funkciókat, a homociszteinszintet és az agy atrófiáját (zsugorodását). Az eredmény szerint az ő esetükben a kognitív hanyatlás csökkenthető lehet a B-vitaminok adásával. Azonban a csoport nagyon kis létszámú volt (168), és meglehetősen specifikus. Hasonló vizsgálatban a B-vitaminoknak szintén kedvező hatása volt az emelkedett homociszteinszint mellett a különféle megismerési és memóriafunkciókban.
Ugyanakkor olyan vizsgálati eredmény is született, ahol a vér B-vitamin szintjétől függetlenül volt összefüggés a homociszteinszint és a rosszabb kognitív státusz között.
shutterstock.com
D-vitamin
Egy több, mint 1 600 fős amerikai vizsgálat erős kapcsolatot talált a demencia kockázata és a résztvevő idősek (65 év felettiek) D-vitamin-szintje között: a mérsékelten D-vitamin-hiányosokban 69%-kal volt valószínűbb az Alzheimer-kór kialakulása, míg akiknél súlyos vitaminhiányt találtak, azoknál 122%-kal. A D-vitamin hiánya és a demenciák kialakulásának fokozott kockázata közötti kapcsolatot más kutatás is megerősítette.
A középkorúak esetében is találtak pozitív összefüggést a rövid távú memória és az ún. munkamemória (a tanulás és a megszerzett ismeretek felhasználása) között, azonban érdekes módon, ha figyelembe vették az iskolázottságot, mint jellemzőt, csak az alacsony végzettségűek esetében mutatkozott egyértelmű kapcsolat.
E-vitamin
Egy vizsgálat keretében 5 395 fő, 55 éves vagy idősebb embert követtek több mint 9 éven keresztül; számtalan egyéb tényező mellett kiszámították az étrendjük vitamintartalmát is. A nagyobb E-vitamin-tartalmú ételek fogyasztása csökkentheti hosszútávon a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. A legnagyobb E-vitamin-felvétellel bíró csoportnak a legkisebbhez képest mintegy 25%-kal volt kisebb kockázata az elbutulás kialakulására.
Egy másik vizsgálat során az E-vitamin adása enyhe és mérsékelt Alzheimer-kórban szenvedők esetén lassította a kognitív hanyatlást (a placebóval összehasonlítva).
Bár számtalan vizsgálat született a témában, egyelőre egyértelmű, tudományos ajánláshoz elegendő meggyőző eredmény még nem született, túl sok a bizonytalansági tényező, például a B-vitamin csoport esetében. Azonban biztosan helyesen járunk el, ha vitaminszükségletünk fedezésére gyakran és változatos formában fogyasztunk színes zöldség- és gyümölcsféléket, naponta teljes értékű gabonákból készült élelmiszereket, ételeket, valamint mérsékelt mennyiségben a jó minőségű állati eredetű termékek (sovány húsok, tej és tejtermékek, tojás) sem hiányoznak az étrendünkből.