Szerző: Schmidt Judit | Lektor: Dr. Palik Éva, Horváth Zoltánné

A polifenolok egészségre gyakorolt hatásai

A különböző növényekben több mint nyolcezerféle polifenolt ismerünk. Szinte minden növényi eredetű élelmiszerben jelen vannak, mennyiségük és szerkezeti felépítésük igen változatos. Nevük ismerősen csenghet a kávéról, a teáról, a csokoládéról, a vörösborról, a gyümölcsökről, a zöldségekről szóló cikkekből, hírekből. Megmutatjuk ezeknek a rejtélyes hangzású vegyületeknek a főbb jellemzőit, hatásait, legfőbb forrásaikat.

A polifenolok szerepe a szervezetben

A polifenolok nem tápanyagként hasznosuló, ám az egészségre előnyös hatással bíró vegyületek, amelyek többek között a zöldségek, a gyümölcsök, valamint egyes italok jellegzetes színének, illatának kialakításáért felelősek. A legelterjedtebb anyagok közé tartoznak a növényvilágban, de elsősorban kedvező egészségi (oxidációellenes, gyulladáscsökkentő, daganatellenes, keringési rendszert védő) hatásaikról ismertek.

Egészségre gyakorolt főbb hatásaik

A rezveratrol egyike a legtöbbet kutatott polifenoloknak, számos kedvező - a koszorúerekre, idegrendszerre, májműködésre és a keringési rendszerre kifejtett - egészségi hatást derítettek ki róla. Emellett gyulladáscsökkentő, vírusfertőzések és oxidatív stressz elleni, a vérlemezkék összecsapzódását és a daganatos sejtek növekedését gátló tulajdonsága miatt is kiemelt szereppel bír.

Sok szó esik a vörösbor rezveratrol tartalmáról is (ez elsősorban a szőlő héjából származik), amely tulajdonsága miatt sokakat az ital túlzott fogyasztására is csábítana. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a vörösbor alkoholtartalmáról és az ezáltal kifejtett szív-érrendszeri kockázatról sem, amely a túlzott mértékű fogyasztás esetén éppúgy nő, mint az alkoholt egyáltalán nem fogyasztóknál. Éppen emiatt a vörösbor csak mértékkel javasolható, kerüljük a túlzásokat (a naponta több pohár ivását). Érdekességként elmondható a rezveratrolról az is, hogy dacára annak, hogy számos eredmény utal az antioxidáns tulajdonságaira, egyre többet említik (ugyan kísérleti körülmények között) a prooxidáns, vagyis oxidációt előidéző, emiatt a DNS-t károsító hatásait.

A kutatások eredményei azt sugallják, hogy a relatív módon nagy flavonol-, antocianin- és procianidin-tartalommal bíró gyümölcsök, mint például a gránátalma, a vörös szőlő és a bogyós gyümölcsök, hatékonyabban csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit, különös tekintettel a magas vérnyomást csökkentő, a trombociták összecsapzódását gátló és az érbelhártyafüggő értágulatot növelő hatásra, mint az összes többi vizsgált gyümölcsfajta.

A flavonoidok csökkentik a hajszálerek törékenységét és áteresztőképességét, erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentők, gátolják a daganatok növekedését, kedvező hatással bírnak a szívre és az érrendszerre, májvédő, illetve vírus- és baktériumellenes hatásúak. A legtöbb flavonoid más antioxidánssal együtt fejti ki jótékony hatását (A-, C-, E-vitaminnal).

Az antocianidinek segítenek a vérrögképződés megelőzésében, csökkentik a szívinfarktus kockázatát, mérséklik az ödémaképződést.

A flavononban gazdag gyümölcsök a vizsgálatok szerint koleszterinszintet csökkentő hatásúak, miközben a többi vizsgált kockázati tényezőt tekintve csekély befolyást fejtenek ki.

A következőkben azokat a hatásokat és eredményeket ismertetjük, amelyek az egyes nagy polifenoltartalmú gyümölcsfélékkel végzett kutatások alapján érdemelnek külön említést.

 

123rf.com

A trombociták összecsapzódását csökkentő hatás

A vörös héjú szőlő leve, a szőlőmag kivonata, a gránátalma leve és a különböző bogyós gyümölcsök (áfonya, fekete ribizli, eper, málna) rendszeres fogyasztása csökkenti a vérrögösödést. Érdekes eredmény, hogy a narancs- és a grépfrútlé esetén ezt a hatást nem tudták megerősíteni. Az almában is nagy mennyiségben megtalálható quercetint kivonatként (koncentráltan, például lé, leves formájában) rendszeresen fogyasztva azonban nem fejtett ki jelentős hatást a trombociták összecsapzódására. Laboratóriumi kísérletek arra utalnak, hogy az egyes polifenolos összetevők külön-külön kevésbé hatékonyak a vérlemezkék összecsapzódása ellen, mint együttesen, több hatóanyag kombinációjaként. Ezt az információt úgy ültethetjük át a gyakorlatba, hogy többféle gyümölcsöt is fogyasztunk.

Vérnyomáscsökkentő hatás

A gránátalmalével folytatott vizsgálatok eredménye szerint akár már kis mennyiség (napi 50 ml) napi rendszeres, hosszú távú (egy éven át tartó) fogyasztása képes a szisztolés vérnyomás csökkentésére magas vérnyomás betegségben. Az ettől eltérő eredményeket az is magyarázhatja, hogy nem frissen préselt, hanem kereskedelmi forgalomban kapható (dobozos), ezáltal ismeretlen polifenoltartalmú gránátalmalével történt a vizsgálat. A polifenolok ugyanis többnyire érzékenyen reagálnak a mechanikai, kémiai változásokra, vagyis a darabolásra, a főzésre, így a legjobb eredmény a nyers, friss gyümölcs, valamint zöldség fogyasztásával érhető el.

A bogyós gyümölcsök közül a feketeberkenye esetében mérték a legnagyobb polifenoltartalmat száraz tömegre vonatkoztatva, amely a gránátalmához hasonló. A további vizsgálatok eredményeinek megismeréséig elmondható, hogy a polifenolokban gazdag gyümölcsök közül a leghatékonyabban a gránátalma és a bogyós gyümölcsök fogyasztása csökkenti a vérnyomást.

Az érbelhártyára kifejtett hatás

A kutatások ezidáig a gyümölcsökben található polifenolok és az érbelhártyafüggő értágulat közötti kapcsolat tanulmányozása közben két fő fajtára koncentráltak, ez a vörös szőlő leve és a már sokat emlegetett gránátalma leve, habár a szőlőmagkivonat és a gyümölcs-, zöldségpürék hatását szintén kutatják. Általánosságban elmondható, hogy a gyümölcsökben található polifenolok jótékony hatással bírnak az erek állapotára és működésére. Érdekes, hogy a hatás (érbelhártyafüggő érelernyedés) akkor volt erősebb, ha a betegek egészségi állapota a vizsgálat kezdetén súlyosabb volt.

A vérzsírszintre kifejtett hatás

Érdekes módon az antocianinokban és procianidokban gazdag gyümölcsök, amelyek esetében kedvező hatásról számoltak be a kutatások a vérlemezkék, a vérnyomás és az erek működése kapcsán, csupán csekély vagy éppenséggel semmilyen hatással nem voltak a vérzsírokra. Ellenben a flavononban gazdag gyümölcsök úgy tűnik, ezen a területen említésre méltóak. A koleszterinszintet csökkentő hatásáról ismert a marula (az elefántfa gyümölcse), a grépfrút és a narancs. Napi egy piros vagy sárga grépfrút fogyasztása kedvezően befolyásolja az össz- és az LDL-koleszterin- és a trigliceridszintet. A két fajta közül a vörös vagy pink grépfrút bizonyult hatékonyabbnak.

A narancslével végzett kutatások alapján szintén az LDL:HDL-koleszterinszint arányának pozitív irányú befolyásolása és a trigliceridszint csökkentő hatás is megemlíthető. Ezek a hatások vélhetően az egyéni egészségi állapottal is összefüggenek, minthogy az emelkedett koleszterinszinttel bíró egyének esetében a hatás jelentős mértékű volt, míg egészségeseknél nem vagy csak csekély mértékű változást mértek a vizsgálatok során.

Daganatellenes hatás

A nagyobb mennyiségben a szójában, hüvelyesekben megtalálható genisztein, daidzein hatásosnak bizonyult az emlőrák és egyes vizsgálatok szerint a prosztatarák kialakulásának gátlásában is.

Az egészségre gyakorolt hatások összefoglalása

Összefoglalásul elmondható, hogy számos kutatás létezik a polifenolokban gazdag gyümölcsök szív- és érrendszeri betegségekre kifejtett pozitív hatásával kapcsolatban. A gyakran vizsgált fajták közül a hazai viszonylatban még mindig igen ritkának számító gránátalma, a régóta közkedvelt vörös szőlő és egyes bogyós gyümölcsök tekinthetőek hatásosnak ezen a területen (különösen a vérnyomás csökkentése, a vérlemezkék összecsapzódásának gátlása és az erek működésének javítása esetében). Ezek a gyümölcsök viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak flavonolokat, antocianinokat és procianidineket és egyéb polifenolokat.

A flavanonban gazdag gyümölcsök, mint például a narancs vagy a grépfrút, a vérnyomásra és a vérlemezkék, valamint az erek működésére kisebb hatással bírnak, ellenben a vérzsírokra igen kedvezően hatnak. Laboratóriumi kísérletek igazolták a flavonoidokban gazdag táplálkozás védő szerepét egyes daganatos betegségekkel szemben is. Szükség van további, embereknél végzett kutatásokra a továbbiakban, hogy ezeket az eredményeket megerősítsék és más gyümölcs-, illetve zöldségfajtákra is kiterjesszék.

Addig is érdemes minél többféle és minél több színű, lehetőleg idényjellegű, friss, nyers vagy kíméletes konyhatechnológiával készített gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani a kedvező hatás(ok) elérése érdekében.

Irodalom

Mohammad, A., Jung, H. B., Levy, K,, David, R. B., Arianna, L. K.: Multiple molecular targets of resveratrol: anti-carcinogenic mechanisms. Arch Biochem Biophys, 2009;486(2):95–102.

Chong M F-F-, X Macdonald X., Lovegrove J. A.: Fruit polyphenols and CVD risk: a review of human intervention studies. British Journal of Nutrition, 2010;104(3):28–39.

Pécsi T.: A polifenolok haszna. Új DIÉTA, 2011;3-4:10-11.

Margitai Gy.: A fitoösztrogének, Hippocrates, 2000, II. évfolyam, 1. szám, 58-62,.

Lugasi, A., Blázovics, A. (szerk.): Az egészséges táplálkozás tudományos alapjai. Széchenyi Füzetek, PXP Nyomda, Budapest, 2001.

Francisco V.: Cocoa Flavanols: Nutraceuticals with Promising Pharmacological Properties. 2009. március 4.

Szalayné K. Zs.: Afrodiziákumok (flavonoidok, ásványi anyagok, vitaminok, rostok). Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar, előadás, 2008 november 25.

KAPCSOLÓDÓ cikkek

A zöldségek és hüvelyesek szerepe és beépítése az egészséges étrendbe A zöldségek és hüvelyesek szerepe és beépítése az egészséges étrendbe
A zöldségek tárháza végtelen. Amilyen sokszínű, illatú, ízű és formájú változatuk létezik, annyiféleképpen készíthetjük el őket és olyan sok jótékony hatással rendelkeznek szervezetünk egészségére nézve.
Kiss-Tóth Bernadett
A fitonutriensek szerepe a táplálkozásban A fitonutriensek szerepe a táplálkozásban
A fitonutriensek (vagy fitokemikáliák) kifejezés a növényi eredetű élelmiszereinkben található, jótékony hatású vegyületeket takarja. A növények védekező rendszerének fontos elemei, ám elfogyasztva az emberi szervezetben is kifejtik kedvező hatásukat.
Kiss-Tóth Bernadett
A gyümölcsök szerepe és beépítése az egészséges étrendbe A gyümölcsök szerepe és beépítése az egészséges étrendbe
A gyümölcsök előnye nagy tápértékükön, ezáltal a betegségmegelőzésben betöltött szerepükön túl, hogy édes ízük révén tökéletes alternatívaként szolgálnak a sok hozzáadott cukrot tartalmazó édességek helyett. Természetesen a gyümölcsök esetében is igaz, hogy friss, idényjellegű fajtáik szolgálják leginkább egészségünket.
Kiss-Tóth Bernadett