Statisztika
A diabétesz a XXI. századra a nyugati típusú társadalmak egyik legjelentősebb népegészségügyi problémájává lett, és előkelő helyet foglal el, a nem fertőző, ún. civilizációs betegségek sorában. Európában mintegy 55 millió cukorbeteg van, több mint 90%-uk 2-es típusú (ld. később). Nemzetközi szervezetek becslése szerint a világon 2000-ben 171 millióra volt tehető a diabéteszesek száma (a 20 éven felüliek körében). 2030-ra várhatóan a betegek száma 400 millió körülire fog növekedni, és a diabéteszhez társuló szív- és érrendszeri szövődmények kialakulása további, világméretű egészségügyi gondokat okoz majd. A cukorbetegek döntő többsége 2-es típusú cukorbetegségben szenved.
Hazánkban a felnőttkori cukorbetegség gyakoriságáról nem rendelkezünk megbízható adatokkal. Tágabb térségünk adatainak ismeretében feltételezhető, hogy jelenleg mintegy fél-egy millió magyar állampolgár szenved ebben a krónikus anyagcsere-betegségben (bár egy részüknél a betegség nem került még felismerésre).
A 2-es típusú cukorbetegség kialakulása
A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának alapja a szervezet sejtjeinek csökkent inzulinérzékenysége (ezt nevezzük inzulinrezisztenciának). Ilyenkor a sejtek ugyanakkora inzulinszint mellett kevesebb cukrot képesek felvenni, illetve ugyanakkora hatáshoz sokkal több inzulinra van szükség. Az eltérések már évekkel a betegség megjelenése előtt jelen vannak, de ilyenkor a hasnyálmirigy még képes megtermelni azt a többlet inzulint, amire a szervezetnek szüksége van az inzulinrezisztencia leküzdéséhez. Később az inzulintermelés már nem elegendő ehhez (bár az inzulinszint magasabb, mint az egészséges embereké). Először az étkezés utáni vércukorszint emelkedik meg, mert az étkezéshez szükséges gyors inzulinkibocsátást már nem képesek a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjei biztosítani. Ilyenkor az éhomi vércukorszint még normális lehet, a laborvizsgálat során a betegség nem derül ki (gyanú esetén terheléses vércukorvizsgálatra van szükség). Később már az éhomi vércukorszint is emelkedésnek indul, de ekkor már a betegség rendszerint évek óta jelen van. A betegség előrehaladtával a hasnyálmirigy inzulintermelése csökken, bár az inzulinszint így is sokáig a normál feletti, az inzulinhiány tehát relatív.
A 2-es típusú diabétesz általában öröklött hajlam talaján, de elhízás, a hasi zsírszövet mennyiségének megnövekedése következtében alakul ki. A hasi zsírszövetben termelődő hormonszerű anyagok rontják az inzulin hatékonyságát (inzulinrezisztenciához vezetnek), és részt vesznek a betegséghez gyakran társuló egyéb eltérések (magas vérnyomás, kóros vérzsírszint, fokozott véralvadás) kialakításában is.
A vércukorszint emelkedése rendszerint lassú és fokozatos, ezért a betegség éveken át tünetmentes maradhat. Gyakran más okból (pl. jogosítvány) készült vérvizsgálat fedi fel, de sajnos az sem ritka, hogy a már kialakult szövődmények hívják fel rá a figyelmet. A magas vércukorszint okozta tünetek (gyengeség, sok folyadék fogyasztása, a vizeletmennyiség növekedése) ritkán fordulnak elő, leginkább akkor, ha már meglévő cukorbetegség mellett valami más tényező (pl. stressz, fertőzés) tovább emeli a vércukorszintet. Ezért fontos, hogy aki cukorbetegség szempontjából magas rizikóval bír, mert elhízott, keveset mozog, a családban halmozottan fordul elő cukorbetegség, vagy korábban terhességi cukorbetegséget állapítottak meg nála, az rendszeresen ellenőriztesse a vércukorszintjét, komolyabb rizikó esetén vércukorterheléssel is.
Az inzulinrezisztencia, illetve a 2-es típusú cukorbetegség hátterében rendszerint van genetikai fogékonyság is, de kialakulásában alapvető a nem megfelelő életmód szerepe. A kezelésének első lépése ezért az egészséges életmód kialakítása (megfelelő étrend, rendszeres testmozgás és stresszkezelés). Ha a betegség tünetmentesen kezdődik, nem mindig könnyű belátni a gyakran drasztikus életmódváltás fontosságát. Sajnos, már a diagnózis idején késői szövődmények vannak jelen a betegek mintegy felénél, és a szövődmények, ha már kialakultak, nem szüntethetőek meg, a károsodás maradandó.
Szövődmények
A szövődményeket a kis és nagy erek magas vércukorszint, valamint a betegséghez gyakran társuló magas vérnyomás és kóros vérzsírszintek következtében kialakult károsodása okozza. A cukorbetegek leggyakrabban koszorúér-betegségben halnak meg, maradandó egészségkárosodás agyi érelzáródás, szívinfarktus vagy alsó végtagi érszűkület, illetve a vese és a szem érintettsége következtében alakul ki. A legsúlyosabbak a szívet, az agyat és a lábakat ellátó ereken kialakult szűkületek, érelzáródások. A kisérbetegség különösen az idegsejtek, a szem látóhártyája és a vese ereit érinti. Ezek károsodásának következménye lehet az alsó végtagi érzészavar, a látásvesztés, illetve a veseelégtelenség. Magas vércukorszint mellett a szervezet kevésbé képes leküzdeni a fertőzéseket és romlik a sebgyógyulás is. Sebfertőzés illetve szövetelhalás gyakran alakul ki a rossz keringésű alsó végtagokon. Ezek a sebek rossz gyógyhajlamúak, nehezen kezelhetők, gyakran vezetnek a végtag elvesztéséhez (a cukorbetegség a nem traumás lábamputációk leggyakoribb oka), ezért fokozottan törekedni kell a megelőzésükre. A szövődmények (idegrost-károsodás, szemelváltozások, veseelváltozások, érrendszeri problémák) rendszerint azoknál alakulnak ki, akiknek a vércukorszintje tartósan magas. Ezért fontos a célértékig történő kezelés, nemcsak a vércukorszint, hanem a koleszterinszintek, a trigliceridszint és a vérnyomás esetében is. A célértékeket személyre szabottan kell megállapítani, és a betegség kezeléséhez hozzátartozik a társuló magas vérnyomás és kóros vérzsírszint kezelése is.
Az érkárosodás okozta szövődmények mellett 2-es típusú cukorbetegségben egyes daganatos betegségek is gyakrabban fordulnak elő.
A 2-es típusú cukorbetegség kezelése, a megelőzés lehetőségei
A 2-es típusú cukorbetegség rendszerint a nem megfelelő életmód miatt alakul ki, ezért kezelése során az első lépés mindenképpen az életmód egészségessé tétele (helyes táplálkozás, testmozgás, testsúlycsökkentés, stresszkezelés). Ha az életmódváltás önmagában nem elég, akkor gyógyszerrel kell kiegészíteni a kezelést (ami nem az életmódváltást helyettesíti, hanem annak kiegészítője). A gyógyszerek között található olyan, ami a szervezet inzulinérzékenységét javítja, olyan, ami a szénhidrátok felszívódását nyújtja el, valamint olyan is, ami a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek inzulinelválasztását fokozza. Ezek a gyógyszerek kombinációban is alkalmazhatóak. A betegség későbbi szakaszában, amikor gyógyszeres kezeléssel már nem érhető el a normál vércukorszint, szükségessé válik az inzulin adása.
A megfelelő életmód a betegség megelőzésében is fontos, ezért érdemes egészségesen élni, és utódainkat is erre nevelni, elsősorban jó példával.
A gyermekek megfelelő életmódra nevelése egyre égetőbbé válik, hiszen a korábban kizárólag felnőtt betegségnek tartott 2-es típusú cukorbetegség egyre gyakrabban fordul elő már kamaszkorban. A kiváltó ok ilyenkor is a túlsúly és a mozgásszegény életmód. Rendszerint egyéb társuló eltérések (magas vérnyomás, kóros vérzsírszint) is megjelennek, és ezek a gyermekek különösen veszélyeztetettek a szövődmények kialakulása szempontjából.
