Az epekőbetegség nőknél körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő (kb. 15%), mint a férfiaknál (kb. 7,5 %). Gyakori a májcirrózisban és Crohn-betegségben szenvedőknél (25-30%), az életkor előrehaladtával pedig még inkább. Megkülönböztetünk koleszterin- és kevert köveket, ill. bilirubin (pigment) köveket.
Mi lehet az oka?
A kőképződés kialakulásában több tényező is szerepet játszik, ide tartozik például az epe pangása (az epehólyag lelassult mozgása, elnyújtott ürüléssel) vagy tökéletlen ürülése. A koleszterinkövek képződését örökletes tényezők („epeköves családok”), a női nem, a várandósság, ösztrogéntartalmú készítmények szedése, az életkor és bizonyos táplálkozási szokások fokozzák. Utóbbiak közé a többlet energia-felvétel (elhízás), a fokozott cukor- és zsírbevitel, a rostszegény táplálkozás, az éhezés, a parenterális táplálás, a különböző fogyókúrák tartoznak.
Mi az étrend célja?
Az étrend összetételét az határozza meg, hogy milyen a beteg állapota, az epekő (epekövek) görcsöt okoz(nak)-e vagy éppen nyugalmi szakaszban van(nak) és nem jelentenek kellemetlenséget. Emellett a bevezetőben már említett egyéni különbségek is meghatározóak, mert ettől függ az, hogy mit tolerál a beteg, mit nem. Az étrend célja, hogy helyreállítsa a megfelelő tápláltsági állapotot (például túlsúly, elhízás esetén), fedezze az egyéni folyadék- és ásványianyag-szükségletet, visszaállítsa a normál emésztési folyamatot, tehermentesítse az emésztőrendszert, csökkentse a tüneteket és a fájdalmat, valamint megelőzze a további epekőképződést.
Ajánlott nyersanyagok, ételek
Az étrend felépítése a görccsel járó és a panaszmentes időszakban lényegesen eltér egymástól. Görcsroham, erős fájdalom, valamint az ehhez kapcsolódó étvágytalanság, hasmenés, hányinger esetén fokozatosan felépített diéta javasolt, amely a kezdeti, rövid ideig tartó koplalástól (megfelelő mennyiségű – cukormentes - folyadékpótlás mellett) indul, s először a szénhidrátban gazdagabb (de zsírmentes) alapanyagok, majd a sovány fehérjeforrások, legvégül a zsírban gazdagabb táplálékok bevezetését jelenti. Az egyes szakaszok hossza is eltérhet betegenként.
Az epepangás elkerülése érdekében a gyakori, kisebb mennyiségű étkezés, javasolt. Egyénileg eltérő, hogy mely étel milyen hatást vált ki, de az itt felsorolt alapanyagok általában a legtöbb epebeteg esetén panaszmentesen fogyaszthatók: másnapos, nem friss kenyér, zsemle, kifli, háztartási keksz, rizs, búzadara, burgonya, sárgarépa, tök, alma, sovány húsok (csirke, hal, pulyka, sertés, marha, borjú), gépsonka és egyéb sonkafélék (pl. csirkemell felvágott, pulyka java), kefir, joghurt, túró, sovány sajtok.
Kerülendő nyersanyagok és ételkészítő eljárások
A következő lista azokat a nyersanyagokat és ételkészítő módszereket tartalmazza, amelyek a legtöbb epebeteg esetén panaszt okoznak, emiatt nem javasoltak: friss kelt tészta, hajtogatott, vajas leveles készítmények, szárazhüvelyesek (bab, lencse, sárgaborsó, csicseriborsó, szója), zsíros, tejfölös mártások (majonéz, tartár), tejszín, túlérett sajtok, füstölt húsok és húskészítmények, zsíros húsok( zsíros sertés és marha, kacsa, liba), hurka, kolbász, szalámik, disznósajt, tepertő, velő, szalonna, rántotta, bő zsiradékban sült ételek (rántott hús, rántott sajt, hasábburgonya, fánk, lángos), erős, csípős fűszerek (csípős paprika, bors, chili, erős mustár, torma), bár egyes fűszerek szárítva nem, csak friss állapotban váltanak ki panaszt (pl. tárkony, bazsalikom, oregánó), nyers és pirított hagyma, erősre főzött tea és kávé, szénsavas italok, túl hideg vagy túl forró italok, csokoládé, kakaó cukor, alkoholos italok, aromásabb gyümölcslevek (ananász, mandarin). A rostdúsabb, puffasztó zöldségek, főleg nyersen (pl. kelkáposzta, brokkoli, kelbimbó, fejes káposzta, karfiol, karalábé, retek, torma, paprika, paradicsom) általában problémásak. A húsokról célszerű eltávolítani a bőrt és a látható zsiradékot, kerülni kell a zsiradékok hevítését, a magyaros alappal készülő ételeket (a hagyma olajon, zsíron történő pirítását).
Egyéni érzékenység függvényében fogyasztható alapanyagok
Számos olyan alapanyag, élelmiszer létezik, amelyek esetében nem lehet általánosan kijelenteni, hogy javasoltak vagy kerülendők-e, mivel (ahogy arra már kitértünk) egyénileg eltérő a hatásuk. Ide tartoznak a zöldségek, gyümölcsök (különösen az apró magvasok, például az eper, málna, ribizli, szőlő), a tej, tejeskávé, tojás (a sárgája nem javasolt, de ételkészítéshez, lazításhoz kis mennyiségben felhasználható), vaj, margarin, az aromás fűszerek. Egyes gyümölcsök, zöldségek esetében a hámozás segíthet a panaszok elkerülésében (pl. az uborkánál).
A személyre szabott étrend felépítésében az egyéb társbetegségek, állapotok figyelembe vétele is fontos, emiatt javasolt az egyéni dietetikai konzultáció igénybe vétele.
