Az idegrendszer az intenzív anyagcsere-folyamatai miatt különösen ki van téve a szabadgyökök okozta károsodásnak, amelyet oxidatív stressznek nevezünk. A legújabb kutatások alapján feltételezhető, hogy ezek a kedvezőtlen folyamatok szerepet játszhatnak a korral bekövetkező szellemi hanyatlás és az olyan idegrendszeri betegségek, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór kialakulásában. A szervezet, így az agy szabadgyökök elleni védelmét az antioxidánsok biztosítják. Az alábbi ismertetőből megtudhatod, melyek az antioxidáns hatású tápanyagok, és mely élelmiszerekből juthatsz hozzájuk.

E-vitamin

Az E-vitamin fontos élelmi antioxidáns. Kulcsszerepe van a zsírok oxidáció okozta károsodásának kivédésében, ezáltal az idegsejtek membránjainak megóvásában. Egyes kutatások szerint az E-vitaminnak az idegrendszer fejlődésekor, tehát egészen kis korban különösen nagy szerepe lehet, hiánya pedig minden életkorban idegrendszeri problémákat okozhat. Legjobb étrendi forrásai a növényi olajok, például a napraforgó-, olíva- vagy a kukoricaolaj, továbbá a diófélék, olajos magvak.

shutterstock.com

C-vitamin

A C-vitamin a szervezetünk egyik legerősebb antioxidáns hatású tápanyaga, az agy oxidatív stressz elleni védekezésének is fontos szereplője. A kutatások alapján egyre több bizonyíték utal arra, hogy a C-vitamin csekély étrendi felvétele csökkent szellemi teljesítőképességhez vezethet.

A szervezet megfelelő működéséhez folyamatos C-vitamin-ellátottság szükséges, amit a táplálékainkkal kell fedezned. Kiváló forrásai a déli gyümölcsök, mint például a narancs, a citrom vagy a kivi, a bogyós gyümölcsök, például az eper, áfonya, szeder, a zöldségek közül például a káposztafélék vagy a paprika is.

Fitokemikáliák – hasznos növényi hatóanyagok

Az utóbbi időben számos kutatás foglalkozik a növények biológiailag aktív hatóanyagainak, a polifenoloknak és karotinoidoknak az idegrendszerre kifejtett pozitív hatásával. Feltételezhető, hogy ezek a vegyületek antioxidáns hatásuknak köszönhetően védő hatást fejtenek ki az idegrendszerre.

A polifenolok - amelyek nagy mennyiségben találhatók meg a zöldségekben és gyümölcsökben, teában, illetve a kakaóban – rendszeres fogyasztása összefüggésbe hozható a mentális képességek megőrzésével, a szellemi hanyatlás lassításával, továbbá feltehetőleg a memóriára is kedvező hatásuk van.

A karotinoidok szintén a növényekben található, jótékony hatású vegyületek (narancssárga pigmentek, vagyis színanyagok). A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy kedvező hatásuk van a szellemi funkciókra, ami feltehetően az antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásuknak köszönhető. Élelmi forrásaik a zöld leveles és a színes zöldségek, gyümölcsök. A felszívódásuk akkor a legjobb, ha zsiradék jelenlétében fogyasztod őket, például kevés zsiradékon párolt, vagy salátaolajjal meglocsolt zöldség formájában.

Szelén

A szelén az agy védelmét biztosító, antioxidáns funkciójú enzimek egyik fontos alkotója, ezáltal fontos szerepet tölt be az idegrendszer megfelelő működésében. Hiánya összefüggésbe hozható az idegrendszer oxidatív stressz elleni védelmének gyengülésével és a csekélyebb szellemi teljesítőképességgel. Élelmiszereink közül jó szelénforrásnak számítanak a gabonák, a hüvelyesek és a húsok, szeléntartalmukat azonban a geológiai adottság, a talajban található szelén mennyisége határozza meg.

Összefoglalás

Az idegrendszer fejlődésében, megfelelő működésében és a szellemi képességek hosszú távú megtartásában kiemelt szerepe van az imént bemutatott tápanyagoknak, amelyek a kutatások szerint leghatékonyabban az élelmiszerekből hasznosulnak. Ennek az oka az lehet, hogy az élelmiszerekben nem önállóan, hanem számos más tápanyaggal együtt szerepelnek, és az ezekkel való kölcsönhatás kedvező lehet a felszívódásuk, hasznosulásuk szempontjából. Ez alapján is elmondható, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen a szervezeted – így az agyad – megfelelő tápanyag-ellátottságához.

 Irodalom

Benton D., Winichagoon P., Ng T. P., Tee E. S., Isabelle M.: Symposium on nutrition and cognition: towards research and application for different life stages. Asia Pacific Journal of Clinical Nutrition. 2012;21(1):104-124.

Drake V. J.: Cognitive Function. Linus Pauling Institute, Oregon State University. Corvallis OR, 2011.

Gillette-Guyonnet S., Secher M., Vellas B.: Nutrition and neurodegeneration: epidemiological evidence and challenges for future research.Brittish Journal of Clinical Pharmacology. 2013;75 (3):738-55. doi:10.1111/bcp.12058.

Hammond B. R.: Carotenoids. Advances in Nutrition. 2013;4(4):474–476. doi:10.3945/an.113.004028

Hansen S. N., Tveden-Nyborg P., Lykkesfeldt J.: Does vitamin C deficiency affect cognitive development and function? Nutrients. 2014;6(9):3818-3846. doi:10.3390/nu6093818.

Harrison F. E., Bowman G. L., Polidori M. C.: Ascorbic Acid and the Brain: Rationale for the Use against Cognitive Decline. Nutrients. 2014;6(4):1752–1781.

Morris M. C.: Nutritional determinants of cognitive aging and dementia. Proceedings of the Nutrition Society. 2012;71(1):1-13. doi:10.1017/S0029665111003296.

Pillai R., Uyehara-Lock J. H., Bellinger F. P.: Selenium and selenoprotein function in brain disorders. IUBMB Life. 2014;66(4):229-39. doi:10.1002/iub.1262.

Vauzour D., Rodriguez-Mateos A., Corona G., Oruna-Concha M. J., Spencer J. P.: Polyphenols and human health: prevention of disease and mechanisms of action. Nutrients. 2010;2(11):1106-31. doi:10.3390/nu2111106.

Vauzour D.: Dietary Polyphenols as Modulators of Brain Functions: Biological Actions and Molecular Mechanisms Underpinning Their Beneficial Effects. Oxidative Medicine and Cellular Longevity. 2012;2012:914273. doi:10.1155/2012/914273