Szerző: Schmidt Judit | Lektor: Dr. Palik Éva, Kiss-Tóth Bernadett

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő étrendi tényezők

Hazánkban az összes haláleset mintegy feléért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. Sajnálatos tény, hogy az EU tagállamai közül az élen foglalunk helyet e tekintetben. A helytelen táplálkozási szokások, valamint a mozgásszegény életmód szoros összefüggésben állnak ezen betegségek kialakulásával, így érdemes tisztában lenni azokkal az élelmiszerekkel, amelyek növelik a kockázatot.

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő étrendi tényezők

  • A telített zsírsavakban gazdag húsokban - ezen belül főként a zsíros húsrészekben, belsőségekben és húskészítményekben található zsír, telített zsírsavak és koleszterin túlzott felvétele növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
  • Egyes húskészítmények és felvágottak (mint a májkrém, löncshús, szalámi, kolbász, virsli, párizsi) készítése során rendszerint nagy zsírtartalmú húsrészek, belsőségek, szalonna, bőrke kerülnek felhasználásra, ami növeli a táplálékkal felvett zsír, főként a telített zsír és a koleszterin mennyiségét. Ezen kívül gyártásuk során – az eltarthatóság és a kedvezőbb zamat érdekében - gyakran nitráttartalmú pácsókeveréket is használnak, ami növeli a karcinogén nitrózamin képződésének, és így a rosszindulatú daganatok kialakulásának a kockázatát.
  • A bő olajban sütést és az így készült ételeket (pl. rántott hús/hal/sajt/gomba/zöldségek, lángos, fánk, sült krumpli) nem csupán a panírt (bundát) és az ételt átitató felesleges olaj miatt javasolt kerülni. Az olaj nagy hőfokra történő hevítése (sütés során), illetve többszöri felhasználása a transzzsírsavak felhalmozódásához is vezet, ami növeli a „rossz” (LDL) koleszterin vérben lévő szintjét, így a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
  • A finomított lisztből készült gabonaételek (például fehér kenyér, péksütemények, tészták, sütemények), a fehér rizs, valamint a burgonyaételek (különösen a főtt, tört burgonya) rendszeres fogyasztása, a zöldségköretek, a saláták és az élelmi rostban gazdag ételek hiányos fogyasztása mellett, a vérzsírszinteket kóros irányba tolhatja el, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
  • A cukros süteményekben, péksüteményekben, cukorkákban és üdítőitalokban lévő finomított szénhidrátok („háztartási cukor”) fogyasztásának hatására a vérzsírszintek kóros irányba tolódhatnak el, és a szervezet gyulladásos aktivitása is fokozódhat, melyek együttesen a szív- és érrendszeri betegségek (például szívinfarktus, hirtelen halál) kockázatának növekedéséhez vezethetnek.
  • A főzéshez, sütéshez és kenyérkenéshez felhasználtállati zsiradékok nagy koleszterin-, telített zsírsav- és a régebben hidrogénezési eljárással keményített növényi olajokban is megtalálható transzzsírsav-tartalmuk révén növelik a szív- és érrendszeri betegségek (például magas vérnyomás, érszűkület, érelmeszesedés) kockázatát. Jelenleg már csak igen csekély mennyiségű transz-zsírsavat tartalmazó növényi zsiradék hozható forgalomba. A pálma- és kókuszzsírban nagy mennyiségben található telített zsírsav, ennek köszönhetően a többi növényi olajjal ellentétben szobahőmérsékleten szilárdak. A legújabb kutatások szerint a kókuszzsír fogyasztása hozzájárul a HDL-koleszterinszint növeléséhez. A pálmazsírnál ez a hatás sokkal kisebb volt, mert minél hosszabb a zsírsavlánc, annál kevésbé növeli a HDL-koleszterinszintet. Természetesen minden zsiradék esetében fontos a mértékletesség, hiszen mind az állati, mind a növényi eredetűek közel 100%-os zsírtartalmuk miatt túlzott mennyiségben, gyakoriságban fogyasztva hozzájárulhatnak a túlsúly, elhízás kialakulásához.
  • A sós rágcsálnivalók és az utánsózás eredményeképpen kialakult túlzott sófogyasztás hozzájárul a felesleges nátriumfelvételhez, ami növeli a szív- és érrendszeri (köztük a halálos kimenetelű) betegségek kockázatát.
  • Egyes félkész és késztermékek, amelyek hidrogénezett növényi olajokat tartalmaznak (pl. egyes mártásporok, kávékrémporok, kekszek, fagyasztott készételek), a bennük található transzzsírsavak révén hozzájárulnak a szív- és érrendszeri kockázat növekedéséhez. A félkész termékek só- és finomított cukortartalma is nagyobb lehet a javasoltnál, ami tovább növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
  • A rendszeres és túlzott mértékű alkoholfogyasztás közvetlenül károsíthatja a szívizomzatot, fokozhatja az agyi érkatasztrófák kockázatát, és további szív- és érrendszeri betegségekhez is vezethet. 

Irodalom

Ismayil A., Edward S. et al.: Survival and Cardioprotective Benefits of Long-Term Blueberry Enriched Diet in Dilated Cardiomyopathy Following Myocardial Infarction in Rats. PLoS ONE, 2009;4(11):e7975. doi:10.1371/journal.pone.0007975

Gayle G., Huiqing F. et al.: Oral Administration of Blueberry Inhibits Angiogenic Tumor Growth and Enhances Survival of Mice with Endothelial Cell Neoplasm. Antioxidants & Redox Signaling, 2009;11(1):47-58.

Ros E.: Nuts and novel biomarkers of cardiovascular disease. Am J Clin Nutr, 2009;89(5):1649S-56S.

Grassi D., Desideri G., Ferri C.: Blood pressure and cardiovascular risk: What about cocoa and chocolate? Arch Biochem Biophys, 2010;501(1):112-115.

Vazquez-Pireto M. A., Miatello R. M.: Organosulfur compounds and cardiovascular disease. Molecular Aspects of Medicine, 2010;31(6):540-545.

Hansen S. N., Harris W. S.: New evidence for the cardiovascular benefits of long chain omega-3 fatty acids. Curr Atheroscler Rep, 2007;9(6):434-440.

Prasad K.: Flaxseed and cardiovascular health. J Cardiovasc Pharmacol, 2009;54(5):369-377.

Pelucchi C., Bosetti C., Rossi M., Negri E., La Vecchia C.: Selected aspects of Mediterranean diet and cancer risk. Nutr Cancer, 2009;61(6):756-766.

Bertelli A. A., Das D. K.: Grapes, wines, resveratrol, and heart health. J Cardiovasc Pharmacol, 2009;54(6):468-476.

Mann J.: Dietary carbohydrate: relationship to cardiovascular disease and disorders of carbohydrate metabolism. Eur J Clin Nutr, 2007;61(1):100-111.

Clement Y.: Can green tea do that? A literature review of evidence of the clinical evidence. Preventive Medicine, 2009;49(2-3):83–87.

Pereira M. A., Erickson E., McKee P., Schrankler K., Raatz S. K., Lytle L. A., Pellegrini A. D.: Breakfast frequency and quality may affect glycemia and appetite in adults and children. J Nutr., 2011;141(1):163-168.

Giovannini M., Agostoni C., Shamir R.: Symposium overview: Do we all eat breakfast and is it important? Crit Rev Food Sci Nutr, 2010;50(2):97-99.

Hooper L., Summerbell C. D., Higgins J. P. T., Thompson R. L., Clements G., Capps N., Davey Smith G., Riemersma R., Ebrahim S.: Reduced or modified dietary fat for preventing cardiovascular disease. Cochrane Database of Systematic Reviews, 2011 Jul 6;(7):CD002137.

Lawrence G. D.: Dietary Fats and Health: Dietary Recommendations in the Context of Scientific Evidence. Adv. Nutr. 2013;4(3):294–302.

KAPCSOLÓDÓ cikkek

Egészségmegőrző élelmiszerek, egészségmegőrző ételek Egészségmegőrző élelmiszerek, egészségmegőrző ételek
Ebben a cikkben bemutatunk néhány, ízletes, egészségmegőrző ételek készítéséhez alkalmas, tápanyagokban gazdag növényi alapanyagot. A naponta ajánlott szénhidrát- és rostbevitelt többek között például az alábbiak rendszeres fogyasztásával érdemes fedezni!
Schmidt Judit
Az Ornish-étrend bemutatása Az Ornish-étrend bemutatása
Az Ornish-diéta vagy inkább –étrend sokak fejében talán csak úgy él, mint egy újabb fogyókúrás módszer, holott nem erről szól. Egy átfogó életmódprogram szerves része az étrend, amelynek követői inkább mintegy pozitív mellékhatásként észlelhetik a fogyást, mivel nem ez a fő cél, bár sok esetben a fogyás is sokat segíthet az egészségi állapoton (amennyiben indokolt). Emellett számos olyan pozitív hatás várható az étrendtől, amely hozzájárul a betegség állapotának javulásához, a gyógyuláshoz, egy egyénre szabható rendszerben. Cikkünkben az Ornish-étrend sajátosságaival ismerkedhet meg.
Schmidt Judit
A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát csökkentő étrendi tényezők A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát csökkentő étrendi tényezők
Hazánkban az összes haláleset feléért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. Sajnálatos tény, hogy az EU tagállamai közül az élen foglalunk helyet e tekintetben. A helytelen táplálkozási szokások, valamint a mozgásszegény életmód szoros összefüggésben állnak ezen betegségek kialakulásával, így érdemes tisztában lenni azokkal az élelmiszerekkel, amelyek csökkentik a kockázatot.
Schmidt Judit
A különféle növényi olajok felhasználási lehetőségei és egészségre gyakorolt hatásai A különféle növényi olajok felhasználási lehetőségei és egészségre gyakorolt hatásai
Az ételkészítéshez felhasználható zsiradékok köre az utóbbi időben egyre bővül. A sütéshez, főzéshez általánosan használt növényi olajokon kívül egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a különféle salátaolajok. A következőkben ezekből mutatunk be néhányat.
Vincze-Bíró Andrea
Növényi koleszterinszint-csökkentők Növényi koleszterinszint-csökkentők
A növényi szterolok (más néven fitoszterinek) csaknem valamennyi növényfélében fellelhető bioaktív hatóanyagok. Gyakran használják fel élelmiszerek dúsítására, mivel kedvező hatásuk, hogy rendszeres fogyasztás mellett csökkentik az emelkedett LDL-koleszterin-szintet. Egyéb hatásaikkal és a legjellemzőbb forrásaikkal ismerkedhetsz meg.
Schmidt Judit
A polifenolok egészségre gyakorolt hatásai A polifenolok egészségre gyakorolt hatásai
A különböző növényekben több mint nyolcezerféle polifenolt ismerünk. Szinte minden növényi eredetű élelmiszerben jelen vannak, mennyiségük és szerkezeti felépítésük igen változatos. Megmutatjuk ezeknek a rejtélyes hangzású vegyületeknek a főbb jellemzőit, hatásait, legfőbb forrásaikat.
Schmidt Judit