A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő étrendi tényezők
- A telített zsírsavakban gazdag húsokban - ezen belül főként a zsíros húsrészekben, belsőségekben és húskészítményekben található zsír, telített zsírsavak és koleszterin túlzott felvétele növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
- Egyes húskészítmények és felvágottak (mint a májkrém, löncshús, szalámi, kolbász, virsli, párizsi) készítése során rendszerint nagy zsírtartalmú húsrészek, belsőségek, szalonna, bőrke kerülnek felhasználásra, ami növeli a táplálékkal felvett zsír, főként a telített zsír és a koleszterin mennyiségét. Ezen kívül gyártásuk során – az eltarthatóság és a kedvezőbb zamat érdekében - gyakran nitráttartalmú pácsókeveréket is használnak, ami növeli a karcinogén nitrózamin képződésének, és így a rosszindulatú daganatok kialakulásának a kockázatát.
- A bő olajban sütést és az így készült ételeket (pl. rántott hús/hal/sajt/gomba/zöldségek, lángos, fánk, sült krumpli) nem csupán a panírt (bundát) és az ételt átitató felesleges olaj miatt javasolt kerülni. Az olaj nagy hőfokra történő hevítése (sütés során), illetve többszöri felhasználása a transzzsírsavak felhalmozódásához is vezet, ami növeli a „rossz” (LDL) koleszterin vérben lévő szintjét, így a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
- A finomított lisztből készült gabonaételek (például fehér kenyér, péksütemények, tészták, sütemények), a fehér rizs, valamint a burgonyaételek (különösen a főtt, tört burgonya) rendszeres fogyasztása, a zöldségköretek, a saláták és az élelmi rostban gazdag ételek hiányos fogyasztása mellett, a vérzsírszinteket kóros irányba tolhatja el, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
- A cukros süteményekben, péksüteményekben, cukorkákban és üdítőitalokban lévő finomított szénhidrátok („háztartási cukor”) fogyasztásának hatására a vérzsírszintek kóros irányba tolódhatnak el, és a szervezet gyulladásos aktivitása is fokozódhat, melyek együttesen a szív- és érrendszeri betegségek (például szívinfarktus, hirtelen halál) kockázatának növekedéséhez vezethetnek.
- A főzéshez, sütéshez és kenyérkenéshez felhasználtállati zsiradékok nagy koleszterin-, telített zsírsav- és a régebben hidrogénezési eljárással keményített növényi olajokban is megtalálható transzzsírsav-tartalmuk révén növelik a szív- és érrendszeri betegségek (például magas vérnyomás, érszűkület, érelmeszesedés) kockázatát. Jelenleg már csak igen csekély mennyiségű transz-zsírsavat tartalmazó növényi zsiradék hozható forgalomba. A pálma- és kókuszzsírban nagy mennyiségben található telített zsírsav, ennek köszönhetően a többi növényi olajjal ellentétben szobahőmérsékleten szilárdak. A legújabb kutatások szerint a kókuszzsír fogyasztása hozzájárul a HDL-koleszterinszint növeléséhez. A pálmazsírnál ez a hatás sokkal kisebb volt, mert minél hosszabb a zsírsavlánc, annál kevésbé növeli a HDL-koleszterinszintet. Természetesen minden zsiradék esetében fontos a mértékletesség, hiszen mind az állati, mind a növényi eredetűek közel 100%-os zsírtartalmuk miatt túlzott mennyiségben, gyakoriságban fogyasztva hozzájárulhatnak a túlsúly, elhízás kialakulásához.
- A sós rágcsálnivalók és az utánsózás eredményeképpen kialakult túlzott sófogyasztás hozzájárul a felesleges nátriumfelvételhez, ami növeli a szív- és érrendszeri (köztük a halálos kimenetelű) betegségek kockázatát.
- Egyes félkész és késztermékek, amelyek hidrogénezett növényi olajokat tartalmaznak (pl. egyes mártásporok, kávékrémporok, kekszek, fagyasztott készételek), a bennük található transzzsírsavak révén hozzájárulnak a szív- és érrendszeri kockázat növekedéséhez. A félkész termékek só- és finomított cukortartalma is nagyobb lehet a javasoltnál, ami tovább növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
- A rendszeres és túlzott mértékű alkoholfogyasztás közvetlenül károsíthatja a szívizomzatot, fokozhatja az agyi érkatasztrófák kockázatát, és további szív- és érrendszeri betegségekhez is vezethet.